Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
Tanulmány Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968 Bertalan Péter A dél-dunántúli régió és Fejér megye helye, szerepe a régióban Az alábbi tanulmány ún. regionális keretbe illeszkedő kutatást mutat be, Fejér megye 1957 és 1968 közötti egyházpolitikai mozgásait, összefüggéseit elemzi. Hangsúlyozni kell azt, hogy aránylag kis időintervallumban vizsgálódik, összeköti a lokális kutatást az országossal.1 Gyarmati György Egyház, sok rendszer és a történelmi idő című elemzésében megemlíti: „Ami olvasható, az jórészt a kormányzati negyed, a pártklubok, a »politikai belváros« története. A vizsgálódás megáll a pesti oldalon a Nagykörútnál, s ennek nyomvonalán nyúlik át Budára a Gellért Szállótól a várnegyedig. A megmaradt hányad »országtörténete« helyett egy »városállam« históriájára apadt a politikatörténeti tabló.”2 3 Azonosulva Gyarmati György soraival, a korszak „vidéki” egyháztörténetének megismeréséhez próbálunk hozzájárulni. Közép-Dunántúl sem természeti, sem pedig gazdaságföldrajzi szempontból nem pontosan körülhatárolható fogalom. Ha a Dunántúl térképét vízszintesen tagoljuk, akkor Fejér, Veszprém és Vas megye tartozik a Közép-Dunántúl fogalmának körébe. Ha függőleges felosztást alkalmazunk, akkor Fejér, Komárom, Veszprém megye területét sorolhatjuk ide. Miután a földrajzi meghatározottság szempontja nem egyértelmű, célszerűnek az látszik, ha a két lehetőség közül az egyiket tájékozódási irányként elfogadjuk. Mindkét lehetőség kiindulópontjának - központi fekvése miatt - Fejér megyét lehet tekinteni. 1945 előtt Fejér megye gazdasági helyzetét a nagybirtok jellemezte. Az agrárszférán kívül 1920-ban csak két, 100 főnél többet foglalkoztató üzem működött. Ebben az évben a megye üzemeiben 1412 munkás dolgozott. Még 1940-ben is a gyáriparban dolgozó munkások évi átlagos száma 949 fő volt. A megye mezőgazdaságára nagyarányú földkoncentráció volt jellemző. 1935-ben Fejér megyében volt az ország eladási korlátozás alá eső birtokosainak 26,4%-a, melynek nagy része egyházi birtok és hitbizomány volt. 1935-ben a nagybirtokosok egyhatoda Fejér megyében élt.a Az agráriumra épülő megye kevésbé modernizálódott gazdasága a II. világháború után elvesztette vezető szerepét. A szocialista tervgazdálkodás leglátványosabb produktuma, Dunaújváros, merőben megváltoztatta a gazdasági és a demográfiai viszonyokat. Az ipari fejlesztés a megyeszékhelyen is az országos ütemnél gyorsabb, látványosabb volt. Mindennek fontos következménye a népesség számának növekedése, s a társadalmi szerkezet átalakulása. 1 Ld.: Bertalan Péter: Kelepcében. Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban 1957-1968. Kaposvár, 2010. 2 Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989. Szerk.: Bánkuti Gábor - Gyarmati György. Bp., 2010.14. p. 3 Összefoglaló jelentés, Székesfehérvár, 1965. július 14. - Fejér Megyei Levéltár (továbbiakban: FML.) 0033/1965.
