Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
4 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) A népesség változása (1000 fő):4 Evek 1949 i960 1970 1973 Népességszám 296,00 ____358,76____ 3 90,66 399,20 A népesség számának változása: 1949-1909 1960-1969 Természetes szaporodás 4b4 24,9 Vándorlási különbözet 21,3 7,0 Tényleges szaporodás 62,7 _______________________________ Szembetűnő, hogy a lakosság számának növekedésében a migrációnak 1960-ig fontos szerepe van. A demográfiai változások döntően átalakítják az életvitelt, a szokásokat, a világszemléletet. A megye központi fekvése fontos szerepet játszott abban, hogy az állam jóval az országos átlag felett ruházott be, fejlesztette az ipart, hogy a számára ideológiailag kedvező szociális változásokat siettesse. A felekezetek Fejér megye politikai, gazdasági szempontból az ország fókuszpontjában van, legalábbis ahhoz nagyon közel fekszik. Budapest és a megye székhelye, Székesfehérvár alig egy órányi távolságra van egymástól. Egyházkormányzati, egyházpolitikai szempontból a legfontosabb a katolikus egyházmegye, azaz a székesfehérvári püspökség, amelynek hatásköre Fejér megyén, mint közigazgatási egységen kívül kiterjed Pest megyére, Budapest jelentős részére, ezen kívül Veszprém, Komárom, Tolna megye kisebb térségeire. A Székesfehérvári Egyházmegye katolikus hívőinek száma 410630, ebből Pest megyéhez 116500, Pesthez 80250 fő tartozik. A Fejér megyei katolikusok száma 172880.5 A közigazgatási megye lakóinak száma 337 ezer fő.4 * 6 Az egyházmegyéhez tartozó hívek közül 47,91% a közigazgatási megye határain kívül Pest megyében és Budapesten él. Ha a megye vallási képét szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy az egyházak és az állam hivatalos szerve által számon tartott hívők létszáma 233 ezer. Ez a szám természetesen csak nagy megközelítéssel igaz. A megye lakosságának ez 69%-a. A fennmaradó 30% (104 ezer ember) már valamilyen módon elveszett az egyházak számára, legalábbis nem gyakorolja vallását. A székesfehérvári püspökség állam- és egyházpolitikai szempontból egyaránt kiemelt szerepű helyen fekszik. A több közigazgatási megyére kiterjedő püspökség jelentős része Budapest területére esik. Az ország fővárosa a politikai történések fő színtere. A püspökség a fő egyházmegyével közvetlenül érintkezik. Az Esztergomi Egyházmegye területe szintén kiterjed Budapestre. így a két egyházmegye tevékenységét mindenképpen össze kellett hangolni, mert ennek országos jelentősége is volt. Ezt az összetartozást erősíti, hogy a székesfehérvári püspökség az esztergomi érseki tartományhoz tartozott. A püspökség központja, Székesfehérvár önmagában is frekventált hely. Szerepét kiemeli a kettős egyháztörténeti vonatkozás, 4 Magyarország megyéi és városai. Bp., 1975. 235. p. s A Székesfehérvári Egyházmegye névtára az Úr 1967. esztendejében, (továbbiakban: Névtár, 1967.) 6 Összefoglaló jelentés. Székesfehérvár, 1965. július 14. - FML. 0033/1968.
