Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
Rajtunk a Vízözön — Egy ősi történet új funkcióban? 35 ható bűnökkel találkozunk, melyeket azonban a Vízözön története nem említ tételesen. A legsúlyosabb bűn olyan istenek követése az emberek részéről, akik vért, kifejezetten gyermekvért kívánnak áldozatul. Rendkívül nehéz és érzékletes képpel holtan aláhulló madarakként ábrázolja a szöveg az így elveszített emberi lelkeket. A második versszak narráció jellegű kijelentését folytatja a Három által előadott tényközlés a harmadik és negyedik strófában, amelyek szerint a földön körben mindenütt bűnt látnak, amelyet egy kígyó mérges csókjához köt a szöveg, talán utalván az eredendő bűn kérdésére. Fiák gyilkolják le atyáikat, magukon viselik Káin jelété1 Babilons2 felemelkedése a másik fontos „bűntörténet”, amit megemlít a szöveg, hozzátévén azt, hogy az angyalok bukása is nagyban hozzájárul a föld bűntől telítetté válásához. A szöveg zárásában pedig egy héber nyelvű szakasszal találkozunk, amelyben a Jeruzsálemből és a Szent Földről száműzött személy fájdalmát társítja a kétségbeesett Háromhoz, akik szintén nem térhetnek vissza a mennyek országába. A címmel összevetve tehát a szöveg sokkal beszédesebben (mármint az ószövetségi szövegnél részletesebben) tárja elénk a bűnöket, szinte katalógusba rendezvén őket. Ezzel végre megértheti a hallgató/olvasó, mik is azok a sarokpontok, amikkel az ember a földön kivívta Isten haragját. A’salk: A sort folytató negyedik tétel mind hangzásában, mind szövegében megtöri az album eddig látott folytonosságát. Akusztikus darabról van szó, Shlomit Levi lágy keleti női énekével, amely nem folytatja a történetet. Könyörgő imát hallhatunk itt, amely autentikus forrásból táplálkozik, Shalom Shabazi rabbi költészetét felhasználván.)* Kontextusunkban mint az Isten könyörületéért könyörgő Három szózataként értelmezhető szöveg. Halo Dies (The Wrath of God): A történet az előző, interludiumként felfogható dal után folytatódik. Az eddigiekben már megismerhettük a történet főszereplőit, az emberek pártfogóit, a Hármat, megismerhettük Isten szándékát, a Vízözön ígéretét, megismerhettük a bűnöket, amelyek elkövetései miatt Isten megharagudott. De csak most, az ötödik dalban szólal meg maga az Úr is, hogy a föld pusztulásáról beszéljen. Ahogyan látni fogjuk, az egyéb bibliai történetekre való utalások legnagyobb számban ebben a tételben csendülnek fel. Haladjunk azonban sorban: a kezdés egy eredeti idézet a héber Bibliából,s4 amely a világ bűnössé és erőszakossá válásának felelevenítését célozza meg. Az első angol nyelvű versszak visszacsatol az előző dalhoz, újabb rövid szózat Istenhez. Nem egyértelmű, hogy kicsoda a következő három versszak beszélője, mindenesetre biztosan olyan személy, aki Isten közeléből származik. Rövi- 51 * 53 54 51 Gén 4:15. s2 Látható, hogy a szövegírója a népszerű interpretáció szerint Bábel tornyát Babilon városával azonosítja. Ennek tudománytörténeti kérdéseibe most nincs alkalmunk belemélyedni, bővebb információért ld. Kőszeghy Miklós: Bábel tornya Asszíriában? In: Theológiai Szemle, 1991. novemberdecember. 344-347. p. 53 Mabool. In: Encyclopaedia Metallum - The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com / Albums. [2011. július.] 54 Gen 6:11.
