Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - BESZÁMOLÓ - Szamkó Eszter: Árpád-házi Szent Erzsébet. Magyar-német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában
Recenziók Árpád-házi Szent Erzsébet. Magyar-német kultúr- kapcsolatok Kelet-Közép-Európában. Szerk.: Gábor Csilla, Knecht Tamás, Tar Gabriella- Nóra. Kolozsvár, Verbum, 2009. 320 p. Árpád-házi Szent Exzsébet 1207-ben született, születésének 800. évfordulóját, a 2007-es esztendőt a római katolikus egyház Szent Erzsébet-évnek nyilvánította. Tanulmányok, konferenciák, különböző ünnepségek, megemlékezések, kiállítások sokasága foglalkozott Erzsébet alakjával Európa szerte. Két fontos helyszíne volt: Magyarország és Németország, hiszen élete e két országhoz köthető. Erzsébet, a kutatás mai álláspontja szerint, valószínűleg Sárospatakon, a királynői birtokon látta meg a napvilágot II. András magyar király és Merániai Gertrúd leányaként. Négyéves korában elhagyta Magyarországot, hogy eljegyezzék a türingiai tartománygróf fiával, a kor dinasztikus házassági szokásainak és érdekeinek megfelelően, s ettől kezdve Wartburg várában nevelkedett: Németországban tehát Türingia adott otthont a jubileumi év alkalmából rendezett wartburgi kiállításnak és a nemzetközi Erzsébet-kutatások legfontosabb eredményeit összegző tudományos tanácskozásnak.1 Magyarországon a két legrangosabb rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia Sárospatakon rendezett ülésszaka,2 illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott Erzsébet- konferencia volt.3 A 800. évforduló ünnepi keretébe illeszkedik a recenzió tárgyát képező konferenciakötet is. Az ünnepi év legelején három erdélyi intézmény (a Gyulafehérvári Caritas, a Babe§-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, valamint a Német Nyelv és Irodalom Tanszéke) összefogásából létrejött, 2007. november 16. és 17. között tartott csíksomlyói szakmai tanácskozás anyagát tartalmazza a tanulmánygyűjtemény. A konferencián előadó és a kötetben publikáló magyar, német és osztrák kutatók tudományos eredményeiket az alcímben is feltüntetett magyar-német kultúrkapcsolatok felől közelítik meg. A kitűzött cél és a megközelítési mód szerencsésnek mondható, hiszen Erzsébet nevének ismert jelzői — „magyarországi”,,Árpád-házi” és „thüringiai” — is azt kívánják, hogy több nemzet kutatói közösen foglalkozzanak a szenttel. A kötet egyik legfontosabb jellemzője az interdiszciplináris szemlélet. A kultusztörténeti vizsgálat hagyományosan több tudományág vizsgálódási tárgya, ám itt a szokottól is tágabb kontextusba kerül. A szerkesztők öt tartalmi egységbe rendezik a konferencia tapasztalatait: irodalom- és művészettörténeti, történeti, valamint néprajzi, szociális és caritastudományi. E tematikus blokkok egymással is izgalmas interdiszciplináris dialógust 1 Elisabeth von Thüringen - eine europäische Heilige. Katalog. Hrsg.: Werner, Matthias — Blume, Dieter. Petersberg, 2007. 2 Tematikus blokként a Debreceni Szemle 2008/2. számában jelentek meg az itt elhangzott előadások. 3 Szent Erzsébet kultusza a 13-15. században. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2007. május 24-én tartott konferencia előadásai. Szerk.: Falvay Dávid. Bp., 2009.
