Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
22 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) október 29-én pedig Bedő Albert gondnok otthonában rendezett szűkebb körű ebédet, elsősorban az egyházközség vezetői részére.128 A budapesti napilapok közül a templomszentelésről beszámolt 1890. október 27-én a Budapesti Hírlap, a Budapesti Napló, az Egyetértés, a Pesti Hírlap, valamint a német nyelvű Politisches Volksblatt - fényképet csak az utóbbi közölt. A Vasárnapi Újság három alkalommal is foglalkozott az eseménnyel, míg a Benedek Elek által szerkesztett Ország-Világ hetilap áttekintette az unitárius vallás történetét, amelyhez a 16. századi „hőskor” három meghatározó alakja, Miguel Serveto, Giorgio Biandrata és Fausto Sozzino portréját mellékelte.129 A kolozsvári napilap, az Ellenzék tudósítója a templomszentelés napjára vallástörténeti cikket irt, amelyben áttekintette Serveto és Dávid Ferenc hitelveit, megpróbáltatásait, valamint — Kanyaró Ferenc készülő munkája130 alapján - röviden ismertette az unitarizmus magyarországi előtörténetét. Október 28-án az Ellenzék részletesen ismertette az ünnepi istentisztelet menetét, méltatta az egyházi énekek magas színvonalú előadását, sőt a Redutban tartott közebéd fogásait is felsorolta.”131 3.3. Hódmezővásárhely és Polgárdi Háromszáz évvel az egyházalapító püspök, Dávid Ferenc halála után, 1879 tavaszán Hódmezővásárhelyen újjáéledt az unitárius eszmerendszer. Az Erdélyből áttelepült, unitárius vallású polgári iskolai tanár, Nagy Tamás bibliakört szervezett, amelyet elsősorban református és evangélikus vallású iparosok és tisztviselők látogattak. Az unitarizmussal rokonszenvező érdeklődők száma néhány hét alatt annyira gyarapodott, hogy - korábbi felekezetűket elhagyva - 1879. május 5-én megalapították a Hódmezővásárhelyi Unitárius Leányegyházközséget.132 A dávidferenci hitelveket nyíltan vállaló Benczúr István tímárt, Figura Dániel és Homérusz András csizmadiát, Hermann Béla városi hivatalnokot, Megyelka József szabót, Megyelka Lajos csizmadiát, id. Szametz András szűcsmestert és ifj. Szametz András bírósági végrehajtót katolikus és református részről is számos bírálat, méltatlan támadás érte.133 134 Az első nyilvános unitárius istentiszteletet 1880. május 17-én Nagy Lajos kolozsvári esperes13« tartotta - jelentős számú érdeklődő előtt, a felső népiskolában. Később a leányiskola egyik termében tartották az istentiszteleteket, amiért a városi közgyűlés 1882-ben felelősségre vonta Takó Ferenc igazgatót. A gyűlésen a római katolikus vallású Kovács József téglagyáros - később a Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség gondnoka és a Duna-Tisza-menti Unitárius Egyházkor alelnöke 128 BUE. közgy. jkv., 1890. december 31. - MUEMEL. IV/1/I/36. 12<1 Vasárnapi Újság, 1890. 42-44. sz.; Ország-Világ, 1890. 44. sz. 130 Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár, 1891. >3* Ellenzék, 1890. október 26. ill. október 28. 132 A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség levéltári őrzésre átadott iratai megtalálhatók: MUEMEL. IV/6. A történeti vázlat alapja: ÁGOSTON József: A hódmezővásárhelyi unitárius egyház története. (1936) (Kézirat. - MUEMEL. IV/6/I/sa.) >33 Unitárius kérdés Hódmezővásárhelyt. In: Keresztény Magvető, 1884.1. sz. 53-62. p. 134 Nagy Lajos (1828-1910) Ferencz József unitárius püspök legközelebbi munkatársa. Kollégiumi igazgatói és teológiai tanári állása mellett a kolozs-dobokai egyházkor esperese, majd 1880-tól egyházi főjegyző volt.
