Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig 19 (más forrásokban: Holtzspach-Majorossy7) céggel.10-? Kéliler végül nem adott értékelhető ajánlatot, így 1888 tavaszán a másik két vállalat maradt versenyben. Szaniszló József részletesen bemutatta ajánlataik hasonlóságait és különbségeit, a különböző hasznosítási javaslatokat, a tervezett épület műszaki specifikációját, az egyes bérlakásokra, kávéházra és üzletekre vonatkozó bevételi és költségszámításokat, valamint a Bobula János ajánlatában rejlő gazdasági kockázati elemeket (valamint Bobula későbbi jogtalan követeléseit).106 Az 1888. szeptember 26-i presbitériumi ülésen döntés született, hogy az egyházközség a Holtzspach-Majorossy-féle vállalattal kíván szerződést kötni,107 s ezt a határozatot az 1888 októberében tartott három rendkívüli közgyűlés is megerősítette.108 * A 23 pontból álló, minden részletre kiterjedő, Derzsi Károly lelkész és Hajós János gondnok által aláírt vállalkozói szerződés100 kétségtelen érdeme, hogy biztosította a részlegesen unitárius hitéleti célokat (templom, lelkészi lakás, gyülekezeti terem) is szolgáló, a gyorsan fejlődő belvárosi környezethez harmonikusan illeszkedő, monumentális bérpalota színvonalas felépítését. Hátránya viszont, hogy' a vállalkozó által viselt, jelentős kockázatok ellenére a Budapesti Unitárius Egyházközség az építkezéshez 200 ezer forint hitel felvételére kényszerült - miközben egy évvel korábban, a kolozsvári EKT-tól ugyanerre a célra még csak 120 ezer forint kölcsönt kértek. További nehézség volt, hogy7 a vállalkozó ötven évre (vagyis 1939-ig) teljes körű haszonélvezeti jogot kapott - úgy, hogy még a lelkészi lakásért is évente 900 forint bérleti díj illette meg.110 Mindezek alapján nem meglepő, hogy' Hajós 1889. április 14-én lemondott gondnoki tisztségéről - helyére Bedő Albert erdőmérnököt választották meg, a másodgondnok Székely Ferenc maradt.111 Az EKT 1889 márciusában jóváhagyta a templomépítésre vonatkozó vállalkozói szerződést, így az egyházközségi közgyűlés létrehozta az Építési Ellenőrző Bizottságot, amelyben Derzsi Károly, Bedő Albert, Székely Ferenc, valamint Gál Jenő és Grádl János keblitanácsos, illetve - szavazati jog nélkül - Pecz Samu építész kapott helyet.11- Márciusban és áprilisban a Fővárosi Tanács is meghozta az építkezés megkezdéséhez szükséges határozatokat: a Holtzspach-Majorossy cégnek megadta a haszonélvezeti jogot, módosították az 1883. évi ajándékozási okmányban megállapított építési határidőt és kiadták az épitési engedélyt.113 * 1889 júniusában az építkezés folyamatának, költségeinek ellenőrzésére az egyházközség Állandó Pénz108 BUE. KT. jkv., 1888. március 28. - MUEMEL. IV/1/I/35. 106 Szaniszló, 2010.59-61. p. 107 BUE. KT. jkv., 1888. szeptember 26. - MUEMEL. IV/1/I/35. 108 BUE. közgy. jkv., 1888. október 21., 22., 26. - MUEMEL. IV/1/I/35. "» MUEMEL. IV/1/I/35. 110 Ezt az összeget 1889 elején Majorossy Géza - méltányossági okokból - 750 forintra csökkentette. 111 BUE. közgy. jkv., 1889. április 14. - MUEMEL. IV/l/I/36. m BUE. közgy. jkv., 1889. március 18. - MUEMEL. IV/l/I/36. 113 A Fővárosi Tanács 4040/1889. ill. 4042/1889. sz. határozatai: BUE. KT. jkv., 1889. június 14. - MUEMEL. IV/l/I/36.
