Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
20 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) ügyi Bizottságot hozott létre, amelyben Derzsi Károly, Bedő Albert és Székely Ferenc mellett Becsák János és Sebes Pál vett részt.11« A Pecz Samu építész asszisztense, Gál Adorján mérnök által vezetett Építési Napló, valamint az Építési Ellenőrző Bizottság és az Állandó Pénzügyi Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei hiánytalanul rendelkezésünkre állnak.“5 Az építési munkálatok 1889. május 1-jén kezdődtek meg, és - a korabeli budapesti építkezések tempójának megfelelően - alig fél év múltán, november 5-én már be is fejezték a monumentális, háromemeletes épületegyüttes végleges cserepezését és bádogos munkálatait, november 16-án pedig az épülethez illeszkedő, jellegzetes huszártornyot. Szeptemberben, amikor az építők elérték valamennyi szárny falegyenlegét, a Holtzspach-Majorossy cég bokrétaünnepséget rendezett az István Főherceg Szálló éttermében, amelyen részt vett Derzsi, Hajós, Országh Sándor országgyűlési képviselő és a presbitérium tizenegy tagja.1161890 márciusára helyükre illesztették az épület jellegzetes, faragott köveit, majd március 26-ától csaknem háromszáz munkás vakolt. Május 4-én végleg lebontották az állványokat, június 7-én beillesztették az utolsó nyílászárókat (a templom díszablakainak üvegezése a számos középület díszítéséről híressé vált Róth Miksa műhelyében készült), szeptember 15-ére pedig - az orgona kivételével - az összes elmaradt kisebb munka befejeződött.117 Ezután elhelyezték az épület falán a ma is látható két emléktáblát. Az első szövege: I. Ferencz József király uralkodása alatt, Ferencz József püspök, Dániel Gábor főgondnok, Derzsi Károly lelkész, Hajós János, Bedő Albert és Székely Ferenc gondnokok idején. A második tábla szövege: Építette a Budapesti Unitárius Egyházközség a főváros által nagylelkűen ajándékozott telken, Pecz Samu műegyetemi tanár terve szerint 1889-1890-ben. Pecz Samu már 1889 nyarán felajánlotta, hogy díjmentesen elkészíti a templombelső felszerelésének terveit.118 Az épületasztalos munkákat - így a tölgyfából kifaragott úrasztala, a szószék, a padok, a feljáró, valamint a karzat oszlopainak elkészítését - Thék Endre vállalta, aki az előírt határidőre (1890. július 1.) kifogástalanul teljesítette is feladatát.119 Az orgona készítését az aradi Dangel Antal és Fia cég vállalta el, de a hangszer végső pi'óbájára csak a templom felszentelése (1890. október 26.) után kerülhetett sor.120 A templom és a bérház részletes leírása megtalálható Pecz Samu tanulmányában, valamint Kaplayné dr. Schey Ilona egyházi könyvtáros írásában,121 amely az egyes bérlakások és üzletek elhelyezkedését, bérlőit is bemutatja. "4 BUE. KT. jkv., 1889. június 14. - MUEMEL. IV/l/I/36. '■5 MUEMEL. IV/1/I/2 és IV/l/I/36. ■><> BUE. KT. jkv., 1889. október 7. - MUEMEL. IV/l/I/36. 117 Építési napló, 1889. szeptember 15. - MUEMEL. IV/1/I/2. >■8 BUE. KT. jkv., 1889. decemberi 20. - MUEMEL. IV/l/I/36. n<1 BUE. KT. jkv., 1890. augusztus 8. - MUEMEL. IV/1/I/36. 120 BUE. KT. jkv., 1890. december 16. - MUEMEL. IV/l/I/36. 121 PECZ Samu: A Budapesti Unitárius Egyházközség temploma és bérháza. (Kézirat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Könyvtára.); Kaplayné SCHEY Ilona: A budapesti Nagy Ignác (volt Koháry) utcai unitárius templom és egykori bérháza építésének vázlatos története. In: Unitárius Élet, 1990. 6. sz. 2-4. p.
