Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig 15 lata idején az egyházfenntartók létszáma folyamatosan nőtt, a Budapesti Unitárius Egyházközség költségvetésének főösszege évről évre emelkedett. Ugyancsak fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amelynek során a Budapesti Unitárius Egyházközség fokozatosan részese lett a fővárosi protestáns egyházi közéletnek. Erre utal a református és evangélikus egyházi vezetőkkel, illetve a főpolgármesterrel és helyetteseivel fenntartott szívélyes, de legalábbis korrekt kapcsolata. Sokat foglalkozott adminisztratív és gazdasági kérdésekkel (igaz, lakásbérletének ügye, illetve fizetésemelése több alkalommal is egyházközségen belüli vita tárgya lett), az úgynevezett külön-nyugdíjának folyósítása körüli polémia pedig méltatlan lezárása volt szolgálatának. Felekezettörténeti szempontból vizsgálva nagy hiányosság, hogy hagyatékában egyetlen prédikáció sem maradt fenn, így szószéki szolgálatainak tematikáját, színvonalát nem tudjuk megítélni. Az istentiszteletek rendszeres látogatóinak száma a templom megépítése és felszentelése (1890) után stagnált, ami arra utal, hogy Derzsi prédikációi önmagukban nem váltottak ki különösebb érdeklődést. A lelkész komolyan vette a leányegyházközségek felügyeletét és a szórványgondozást, amit fáradságos és költséges utazásai is bizonyítanak. Mindvégig nagy hangsúlyt fektetett a hitoktatói munkára, amelynek - és az ebben részt vevő segédlelkész alkalmazásának - pénzügyi alapját igyekezett megteremteni; több alkalommal eredményesen fordult támogatásért a Fővárosi Tanácshoz. 3.2. A Budapesti Unitárius Egyházközség templomának építése és felszentelése Az újonnan létrejött, önálló Budapesti Unitárius Egyházközség presbitériuma már 1881. október 3-án - Derzsi Károly lelkész beiktatásának másnapján - napirendre vette a templomépítéssel kapcsolatos legsürgősebb feladatokat, a munkálatok ütemezését.76 77 78 Az 1882. évi presbitériumi ülések jegyzőkönyvének tanúsága szerint szinte minden ülésen szóba került a templomépítés ügye, ebben Derzsi Károly és Hajós János gondnok mellett Végh József pénztárnok és Székely Ferenc keblitanácsos (később: másodgondok) volt különösen aktív. 1883 el.ején Derzsi Károly lelkész, valamint Sebes Pál és Ürmösi Miklós keblitanácsosok kidolgozták az egyházközség részletes pénztári szabályzatát,?? így ettől kezdve a templomépítési alapot a többi egyházközségi bevételtől elkülönítve kezelték. 1883 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy az angol és amerikai unitáriusok - ahogyan ezt már 1880-ban és 1881-ben jelezték — az egyházközség működését, az állandó lelkészi állás anyagi feltételeinek biztosítását szívesen támogatják, a templomépítés tetemes költségeihez azonban nem tudnak és nem is kívánnak érdemben hozzájárulni. Az unitarizmust lelkesen támogató Odescalchi Arthur herceg ekkor „országos kéregetési akció” vagyis adománygyűjtő kampány indítását javasolta.?8 Az akció részleteit Székely Ferenc másodgondnok dolgozta ki: az egyházközség úgynevezett szelvényes gyűjtőkönyvecskéket bocsátott ki, amit a magyarországi hívek mellett az erdélyi egyházközségeknek is megküldték.79 A templomalap 1883 és 1886 közötti 76 BUE. KT. jkv., 1881. október 3. - MUEMEL. IV/1/I/35. 77 BUE. KT. jkv., 1883. február 12. - MUEMEL. IV/1/I/35. 78 BUE. közgy. jkv., 1883. január 21. - MUEMEL. IV/l/I/35, 79 BUE. KT. jkv., 1883. május 17. - MUEMEL. IV/l/I/35.
