Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
16 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) gyarapodását - 1883: 13 385 forint, 1884: 16 207 forint, 1885: 20 190 forint, 1886: 21737 forint80 - vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Derzsi és Székely munkája eredményes volt: az önálló imaház építésére eredetileg tervezett 16-20 ezer forintos keretösszeget 1886 tavaszára elérték, sőt meghaladták. Időközben viszont - mint ezt a következőkben látni fogjuk - gyökeresen megváltozott a templomépítési koncepció, így elengedhetetlenül szükséges volt, hogy az egyházközség további gyűjtéseket folytasson. A templomalap azonban már csak lassan gyarapodott (1887: 23 094 forint, 1888: 23 583 forint, 1889: a folyamatban lévő építkezés miatt nincs megbízható adat, 1890: 27 716 forint), mert a magyarországi - és még inkább az erdélyi - hívek nem értették, hogy miért húzódik az építkezés, és miért van szükség további forrásokra. Az a tény, hogy a Budapesti Unitárius Egyházközség temploma felépítésének folyamata nyolc évig tartott, nem önmagában a pénzhiánnyal magyarázható. Az egyházközség presbitériuma ugyanis 1882 őszén már nemcsak egy kisebb imaházról, hanem önálló templomos ingatlanról álmodozott. Ezért arról döntöttek, hogy a Fővárosi Tanácstól építési telket igényelnek a templom céljaira.81 Gerlóczy Károly alpolgármester 1882 októberében három lehetséges telket ajánlott fel az unitáriusoknak: az elsőt a mai Terézvárosban, az Eötvös és az Aradi utca sarkán, a másodikat az Alkotmány és a Kálmán utca sarkán (a mai Kossuth Lajos tér közvetlen közelében), a harmadikat pedig az Alkotmány, Koháry (ma: Nagy Ignác) és Szalay utca által körülhatárolt területen.82 * A presbitérium ekkor Templomépítő Bizottságot alakított, amelynek munkájában Derzsi Károly lelkész, Hajós János gondnok és Székely Ferenc másodgondnok mellett - külső szakértőként - Wéber Antal városi mérnök vett részt.88 A bizottság a három telket összehasonlító elemzésnek vetette alá, s megállapította, hogy templomos ingatlan építésének céljára mindhárom megfelel, de az Aradi és Eötvös utca sarka kissé kiilvárosias terület,84 az Alkotmány és Kálmán utca sarkán lévő telek pedig a Duna gyakori áradása miatt ingoványos.8-> Ezért - Wéber Antal mérnöki szakvéleménye alapján - az Alkotmány, Koháry és Szalay utca által határolt telket javasolták templomépítésre. 1882. december 4-én Kammermayer Károly polgármester fogadta az unitáriusok küldöttségét (amelyben Derzsi Károly és Székely Ferenc mellett Odescalchi Arthur herceg, Jakab Elek és Gál Jenő vett részt), és kérelmük kedvező elbírálását ígérte.86 * 1883 januárjában a püspöki vizsgálószékkel egybekötött egyházközségi közgyűlésen tájékoztatták Ferencz József püspököt a Fővárosi Tanácshoz benyújtott kérelemről, jelezve, hogy a 600 négyszögöles belvárosi telek 80 A Keresztény Magvetőben az egyházközség gondnoka és pénztárnoka minden évben közzétette az adományozók teljes névsorát és a felajánlott összeget. 81 BUE. KT. jkv., 1882. szeptember 30. - MUEMEL. IV/1/I/35. 82 BUE. KT. jkv., 1882. november 10. - MUEMEL. IV/1/I/35. 83 BUE. KT. jkv., 1882. december 12. - MUEMEL. IV/1/I/35. 84 A Nagykörúton kívül eső terület 1882-ben még valóban külvárosnak számított. 88 Három évvel később, 1885. október 12-én megkezdődött az Országház építése, és a vízügyi szakemberek hamarosan megoldották ezt a problémát. 88 BUE. KT. jkv., 1882. december 12. - MUEMEL. IV/l/I/35-
