Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
14 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) gadta a szervezeti és működési szabályzatnak a segédlelkészre vonatkozó módosítását.66 67 5.1894. szeptember 7-én Derzsi Károly - súlyosbodó gégebetegségére és lelki kimerültségre hivatkozva - felmentését kérte a lelkészi szolgálat alól.57 Bejelentette, hogy arra kérte az Egyházi Főtanácsot, helyezzék vissza tordai tanári állásába vagy amennyiben ez nem lehetséges, engedélyezzenek számára egy év szabadságot. Jelezte, hogy gégebetegsége akadályozza a szószéki szolgálatban, s emiatt már 1889-ben felmentését kérte, de akkor végül nem távozott, mert nem akart „megfutamodni a templomépítés felelőssége elől”. 1894. szeptember 30-án az egyházközség rendkívüli közgyűlése elfogadta, hogy Derzsi egyéves szabadságra mehessen,68 így7 a Ferencz József püspök által júniusban kinevezett segédlelkészre, Lőrinczi Dénesre — aki csak augusztus l-jén kezdte meg budapesti szolgálatát - óriási teher hárult. 6. Derzsi Károly az 1895. május 24-én tartott rendes egyházközségi közgyűlésen nyilvánvalóvá tette, hogy egészségi állapota miatt nem tud, és nem is kíván visszatérni.6« Augusztus 13-ára rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen felolvasták Ferencz püspök határozatát: „Derzsi Károlyt orvosilag igazolt gége-bajára tekintettel, korábbi szorgalmának elismerése mellett, fájó szívvel, de nyugállományba bocsátja.”70 Az Egyházi Főtanács végül 1895 szeptemberében Derzsi Károlyt „elévülhetetlen érdemeinek elismerése mellett nyugállományba helyezte”.71 A főtanács együttal arra kérte az egyházközséget, hogy Derzsi számára élete végéig biztosítson évente 400 forint nyugdíj-kiegészítést, amelymek átutalása havi részletekben esedékes.72 Az EKT azonban 1895 novemberében pénzügyi vizsgálatot rendelt el az egyházközségnél, s ezzel egyidejűleg felfüggesztette Derzsi „külön-nyugdíjának” folyósítását.7» Végül 1896. február 21-én - az egyház- község püspöld vizsgálattal egybekötött közgyűlésén - úgy határoztak, hogy „a megszavazott évi 400 forintos külön-nyugdíj veszély nélkül folyósítható, de más jogcím alatt”.74 Ehhez néhány héttel később az EKT is hozzájárult.75 Derzsi Károly tizenhárom évig (1881. október 2-től 1894. szeptember 7-ig) tartó budapesti lelkészi szolgálatát értékelve megállapítható, hogy munkáját aktívan és lelkiismeretesen végezte. A fontosabb döntések előtt minden esetben kikérte Ferencz József püspök, valamint az egyházközségi gondnokok és keblitanácsosok állásfoglalását. Jelentős érdemeket szerzett a templomépítés folyamatában és az adománygyűjtésben. Lelkészi szolgá66 BUE. közgy. jkv., 1894. május 18. - MUEMEL. IV/l/I/36. 67 BUE. KT. jkv., 1894. szeptember 7. - MUEMEL. IV/l/I/36. 68 BUE. közgy. jkv., 1894. szeptember 30. - MUEMEL. IV/l/I/36. 6« BUE. közgy. jkv., 1895. május 24. - MUEMEL. IV/l/I/36. 70 BUE. közgy. jkv., 1895. augusztus 13. - MUEMEL. IV/l/I/36. 71 Az EFT. 23/895. sz. határozata: BUE. KT. jkv., 1895. október 10. - MUEMEL. IV/l/I/36. 72 BUE. KT. jkv., 1895. október 10. - MUEMEL. IV/l/I/36. 7» Az EKT. 364. sz. leirata: BUE. KT. jkv., 1895. december 14. - MUEMEL. IV/l/I/36. 74 BUE. közgy. jkv., 1896. február 21. - MUEMEL. IV/l/I/36. 75 Az EKT. határozatára utal: BUE. KT. jkv., 1896. április 24. - MUEMEL. IV/l/I/36.
