Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
22 Egyháztörténeti Szemle XII1/1 (2012) leiével tevékenykedik és más, a haladóbb, a világ eseményeit világosan felmérő vezényszó nagyon halk, alig hallható, de a Shvoy-féle vezénylés kihalása után nagy erővel fog a felszínre törni. Ma még a székesfehérvári egyházkormányzat nagyon középkori, de a kapitalista módszerekkel keveredik. A külvilágot, a reális tényeket nem látó ordinárius, aki tudatosan reakciós - és kár minden csepp energiáért, amely az ő megtérítését szolgálná — nem törődne semmivel és senkivel.”63 A főelőadó stílusa az előző jelentésekhez képest kíméletlenül kemény. Indulatainak azért engedett szabad folyást, mert a püspököt továbbra sem tudta rákényszeríteni arra, hogy a nyakára ültetett, őt ellenőrző irodaigazgatót elfogadja, s helyette Halász Ervinben, személyi titkárában bízott meg inkább, aki magára haragította az állam hatalmának képviselőjét.64 Shvoy Lajos egyszerre tett tanúságot bátorságáról és humanizmusáról. Úrhidán a templom renoválása után mondott beszédében megemlítette, hogy a szovjet hadsereg nagyon sok templomot fosztott ki. Érthető, hogy a főelőadó ezt a kijelentést nem vette jó néven. Ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy a püspök az árvízkárosultak megsegítésére főpásztori körlevelében felhívta a katolikus hívek figyelmét.65 A Szentszék politikájáról, annak magyarországi vonatkozásairól érdekes összefüggéseket állapított meg Lovrek Károly. Shvoy személye, mint láttuk, az óvatos vatikáni diplomácia számára épp úgy gondot okozott, mint a Szentszékkel kötött egyezményt a maga számára sikerként elkönyvelő magyar kormánynak. Shvoy Lajos számára is gondot jelentett az 1964-es részleges megállapodás megítélése. A főelőadó arról írt, hogy a Vatikánt a világban végbement változások kényszerítették politikájának megváltozására. A püspök is ezt volt kénytelen tudomásul venni - mondta a főelőadó. „Ahogy a Vatikán, ugyanúgy Shvoy püspök maradt lényegében a régi. [...] A Vatikán és Shvoy közötti különbség az, hogy Shvoy még irreálisabban szemlélődik a világban, mint a vatikáni körök némelyike. Kényszerhelyzetbe hozza a püspököt a többi püspök magatartása is. Tehát a következő tényezők kényszerítő hatása alatt áll a püspök: a) az országban végbement változások, b) a politikailag fejlettebb tömegek, c) a Vatikán esetenkénti pozitív lépései, d) a püspöki kar pozitív, az állam iránti lojális állásfoglalása.”66 értékelte Lovrek Károly a politikai helyzetet. A helyzetértékelés megállapításai közül az első és a második szorosan ösz- szefüggött. Az országban végbement változások a 60-as évek közepére mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentősek voltak. A „tömegek politikai fejlettsége” kifejezés a fejlettség szó ellenére nem pozitív tartalmú. Ebben az a világnézeti átalakulás fogalmazódott meg, amelyet a 63 Jelentés az 1965.1. negyedévi munkáról. Székesfehérvár, 1965. március 30. - FML. 0020/1965. 64 Uo. 65 Összefoglaló jelentés 1965. Székesfehérvár, 1966. január 2. - FML. 0020/1965. 66 Uo.
