Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: "Forradalom után". Eltérések Cherrier Miklós egyháztörténetének 1847. és 1856. évi változatai között
Forradalom után” 93 forradalmi magyar kormány nyilvánította hazaárulónak, a püspökséget (Zichy 1849 márciusában lemondott méltóságáról) üresnek nyilvánította, vagyis Cherrier szemében pozitív személyiségnek számított: Cherrier, 1847. 249-250. p. Cherrier, 1856. 382. p. Kopácsy József [...] Esztergomba átvitetvén, utódát vásonkeői Zichy Domokosban szemléié, ki a rosnyói _ püspökségből virágzó, s legerélyesb korban a megyébe átmenvén, elődei nyomait annyi buzgósággal követi, hogy minden léptének céla üdvös munkásság lévén, kormányát is a vallás terjesztésére s erkölcsesség előmozdítására kápta- lana segítsége mellett irányozza. Kopácsy József [...] Esztergomba átvitetvén, utódát vásonkeői Zichy Domokosban szemléié, ki a rosnyói püspökségből Veszprémbe átmenvén, a megyét egy ideig kormányozta. De 1849. évben részint a szegény hazánkat sanyargatott forradalmi üldözések, részint más viszontagságok miatt püspökségéről a pápa beleegyezése mellett lemondván, utódának m. Ránolder János pécsi kanonok, ki munkás életét, buzgósá- gát s jótékonságát a haza is méltányolja, neveztetett. Ő jelenleg a megyét kormányozza, s egyházi alárendeltjei s hívei szeretetében egyenlőleg részesülve, szent hitünket s az erkölcsiséget káptalanéval együtt szerencsésen terjeszti. Különösen érdekesek a Haulik György zágrábi püspökkel (1853 után: érsekkel) kapcsolatos szövegrészek, hiszen a főpap a magyar liberálisokkal nemcsak egyházpolitikai szempontok miatt állt éles ellentétben, hanem a horvát nemzeti mozgalom híveként is a bécsi udvar elkötelezett támogatója lett. Cherrier 1847-es pozitív minősítését már ekkor kihúzásokkal próbálta finomítani (például 1848 előtt sem hangozhatott hitelesen Hauliknak a magyar haza híveként való jellemzése), majd a vonatkozó szövegrészt teljesen átdolgozta: Cherrier, 1847.252. p. Cherrier, 1856. 385-386. p. Utána főméltóságú Haulik György püspöknek neveztetett, ki máig a megyét bölcsen s józan tapintattal kormányozván a haza mellett jeles polgári,-a. vallás mellett pedig apostoli szeííemóen-buzgólkodik. Utána n.m. Haulik György püspöknek, s a horváth tartományok az anyaországtóli elválásuk után Horváthország érsekének, legújabban pedig a római sz.[ent] szék bí- bornokának neveztetett, ki máig a megyét kormányozván a vallás mellett hatósan buzgólkodik.
