Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: "Forradalom után". Eltérések Cherrier Miklós egyháztörténetének 1847. és 1856. évi változatai között
90 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) Cherrier, 1847. 224. p. Cherrier, 1856. 345. p. Rudnay bíbornok kezdette munkái hét évi széküresség, szerencsétlen [az] építész balfogásai, s az idő mindent romboló vas fogai által rósz karba jutván, szakértő s tevékeny utódat igényiének. E tulajdonok Kopácsy Jósef veszprémi püspökben öszpontosulva lévén, honnunk többi nagy s dicső férfiai közül ő neveztetett ki esztergomi érseknek. Ámbár pedig hazánk e legfőbb méltóságát kitűnő szerénységgel több ízben leköszönné, elvégre mégis a fejedelem, haza s egész egyház óhajtásának engedve, azt 1838. évi decemberben elfogadá, s atyai gondoskodása által új életet esztergomi bús főmegyénkben tüstént gerjeszteni kezdett. Azóta magas állásánál fogva honunk egyházát, mint főáldor, főmegyénket mint érsek, híveit mint szeretetteljes atya [1847. évi September 18-ig] igazgatta, gondait egyedül a haza s egyház . ügyeire fordítva, s bölcsen mind a kettőt átkarolva, józan tapintattal kormányozta. Hogy szent hitünk naponkint szerencsésen terjed, az erkölcsiség s erény növekedése, a tudományok s művek kegyes pártolása alatt haladnak, tudósok s műkedvelők, kiket külországi utazásokra nagylelkűleg ajánlott, költségek mellett évenként felserkenteni szokott, szaporodnak. Alatta számos világi s egyházi intézetek bőkezűsége által vagy újdan alapít- tattak, vagy felsegíttettek. A nép magzataival együtt dicsőleg neveltetik, árvák, özvegyek s minden más nemű szegények enyhülést nyernek tőle, az ország, nemzet, trón ügyeiben hongyülések alkalmával lényeges részt vévén, s min- deniket a törvények szelleméhez képest erélyesen támogatván, hoRudnay bíbornok kezdette munkái hét évi széküresség, az építész balfogásai, s az idő mindent romboló vas fogai által rósz karba jutván, szakértő s tevékeny utódat igényiének. E tulajdonok Kopácsy Jósef veszprémi püspökben öszpontosulva lévén, ő esztergomi érseknek neveztetett. Noha pedig hazánk e legfőbb méltóságát példás szerénységgel vonakodnék elfogadni, mindamellett a kormány isméti felszólításának engedve, azt 1838. évi decemberben elfogadá, s atyai gondoskodása által új életet esztergomi főmegyénkben gerjeszteni kezdett. Honunk egyházát, mint ál- dor, főmegyénket mint érsek, híveit mint atya 1847. évi September 18-ig igazgatta, gondjait a haza s egyház ügyeire fordítva, s bölcsen mind a kettőt átkarolva, józan tapintattal támogatta. Több világi s egyházi intézeteket vagy újdan alapított, vagy felsegített, a hazát jó ízlésű épületekkel díszítette. A művészet s tudomány felkentjeit kedvelte s pártfogolta. Többi jótékonysága, melyet mind Veszprém, mind Esztergomban haláláig gyakorlott, 52ezer forintnál többre rúg fel. Esztergomban eltakaríttatott.