Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Trianon és a magyar református egyház
“A KATEDRÁRÓL” Trianon és a magyar református egyház Csohány János „Consummatum est” címmel jelent meg az Országos Református Lelkészegyesület (továbbiakban: ORLE.) lapjának vezércikke 1920. június 12-én.1 Jézus Krisztusnak a kereszten mondott utolsó kijelentése latin fordítását, amit magyarul azzal az egyetlen szóval szoktunk mondani, hogy „elvégeztetett,” választotta címül a szerző. Szerkesztői cikk, aminek nincs aláírása. Úgy vélte, a nemzetközi becstelenség jelzője lesz a Trianon kifejezés, a franciák fiai, unokái szégyellni fogják, hogy szabad országukban ilyen történt, Anglia és Amerika, sőt Franciaország elfogulatlanjai már is látják az igazságot. A bibliai Heródiás esetéh'ez hasonlította a szerző a trianoni békét, amikor az Keresztelő János fejét kérte és kapta meg Heródes királytól. „A körülöttünk lappangó apró-cseprő nemzetek, kiket a történelem csak az árulások és királygyilkolások krónikájából ismer: ezek az állammá terjeszkedett ledér asszonyok csapodárságuk jutalmául meg- ígértették az entente-hatalmakkal Magyarország fejét. Az entente- heródeseket megfogta az ígéret és idejében megjött bánatuk dacára is odaadtak bennünket a hóhérbárd alá. »Consummatum est«. »Elvégeztetett«. De azért feltámadunk. Elvégeztetett papíron a felosztásunk. Elvégeztetett tényleg is. A testünkön elvégezték a hentesmunkát. De a lelkűnkön el nem végezhetik.” Ahhoz azonban, hogy így legyen, vélekedett, meg kell őriznünk lelki egységünket az elszakított területek magyarságával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vesztfáliai béke I. P. M. Art. XIII. § 116. garantálja a magyar református egyház szabadságát.2 Debrecen 1919. április 23-tól 1920. március 11-ig román megszállás alatt élt. A Lelkészegyesület című újságot a románok cenzúrázták. A Nemzeti Hadsereg bevonulása után, 1920. április 14-én sor került Horthy Miklós kormányzó debreceni látogatására. A református Nagytemplomban Baltazár Dezső püspök mondott imát, áldást és megáldotta a Debrecenbe bevonult vasi gyalogezred zászlaját. A Református Kollégiumba is ellátogatott és ünnepségen vett részt a kormányzó, hiszen annak gyakorló elemi iskolájába járt. Találkozott volt iskolatársaival is és közvetlenül elbeszélgetett velük, valamint a Kollégium tanáraival és az egyházkerület vezetőivel.3 1 Lelkészegyesület, 1920. 23-24. sz. (június 12.) 65-66. p. 2 Uo. 3 Lelkészegyesület, 1920. 11-12. sz. (március 20.) 39-41. p.; Horthy kormányzó. In: Lelkészegyesület, 1920. 15-16. sz. (április 17.) 47-48. p.; Vö.: Veress Géza: A román megszállás és az ellenforradalmi korszak első évtizede (1919- 1931). In: Debrecen története, 1919-1944. 4. köt. Szerk.: Tokody Gyula. Debrecen, 1986. 166.,185.,189. p. A Debrecenbe bevonult magyar ezredet a díszszemle után a Református Kollégiumban helyezték el, mert a románok
