Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)
A Beretkei Református Árvaház története, 1920-1944 49 Továbbra is sikeresen folyt a nyaraltatási program. Az árvákat a szünidőben, a nyári munkák idején családok fogadták be, ahol a segítségükért cserébe ruhát, cipőt, esetenként némi zsebpénzt kaptak.102 * Az árvák lelkileg is feltöltődtek a befogadó családoknál, hisz legtöbben családias légkörben tölthették a nyarat, ahol sok szeretetet kaptak: „Hogy mennyi ez a szeretet, azt csak úgy tudom megmérni, hogy azt mondom, hogy a gyermekek úgy emlegetik a családokat, nálunk. Otthon voltak ők a családban. Sok családban emlegetik könnyezve nem egyszer az árvaházba visszatért árvát [...] A kicsinyek melegséget, simogató kis kezeket visznek a családokhoz. Mesélnek, regélnek az árvaházról, ahol oly pontos a rend. Ahol mindennap énekelnek, imádkoznak, bibliát olvasnak, ahol megtalálják az elveszett lelket, összeforrasztják az összetört életet. Visszatérve a kis vándorok mesélnek, regélnek a munkáról, amit végeztek. Dicsekednek munkájuk eredményeiről. Hirdetik a nyert szereteten keresztül, jó az ember.”105 Hogy lelkileg milyen sokat jelentett a befogadó családok számára is az árvák ott-tartózkodása, azt jól érzékelteti az árvaház igazgatójának küldött egyik köszönőlevél részlete is: „Az ő [a beretkei árva - G. V.] áldott lelke, komoly építő hite, magaviseleté, magatartása, beszédmodora, szelídsége, igaz vallásossága olyan nyomott hagyott azoknak a lelkén, akikkel érintkezett, hogy egy leányarcot-lelket ismertek meg a bibliából, a beretkei árvaház neveltjeiből.”104 1943-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Enyedy Andor tett látogatást az árvaházban, mely során a legmesszebbmenőkig való támogatásáról biztosította az intézményt. „Az Úrtól lett és csodálatos a mi szemeink előtt” - írta az árvaház emlékkönyvébe.105 Az árvaház életében a második világháború sokáig nem éreztette hatását, de annak elhúzódásával ez fokozatosan megváltozott. 1943-ban érkezett a hír az első beretkei árvaházban nevelkedett árva, György Árpád haláláról.106 107 Ugyanebben az évben az árvaházi bizottság úgy döntött, hogy a maga eszközeivel megpróbál hozzájárulni a háború okozta szenvedések enyhítéséhez, ezért 10 hadiárva gondozását vállalta magára, a hadiárvák azonban nem érkeztek meg az intézménybe.10? Az árvaházi bizottság a háború alatti utolsó ülését 1944. január 17-én tartotta Tornaiján. A gyerekek még ez évben is a szokásos módon, befogadó családoknál, rokonoknál töltötték a nyári szünidőt, míg a tanév kezdetére annak rendje és módja szerint visszatértek Beretkére. Az árvaház élete azonban ekkor már nem folyhatott tovább a megszokott módon. A háborús 102 Gérecz, 1942. 31. p.; [GÉrecz Lajos:] Árvaházunk élete az elmúlt év folyamán. In: A Beretkei Árvaház Kis Naptára, 1942. Beretke, é. n. [1941.] (továbbiakban: Gérecz, 1941.) 39. p. 105 Gérecz, 1942. 40. p. 104 Gérecz, 1941. 39-40. p. 105 Gérecz, 1943. 37. p. 106 Munkácson töltötte katonai szolgálatát, mikor megbetegedett. Tuberkulózissal szállították a budakalászi szanatóriumba, ahol azonban már nem tudtak rajta segíteni. Gérecz, 1943.42. p. 107 Konvent, 1943. (320) 432. p.
