Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)
A Beretkei Református Árvaház története, 1920-1944 33 évértékelő beszédében szintén a felállítandó árvaház támogatását kérte a jelenlevőktől, így egyáltalán nem meglepő módon az egyházkerület képviselői határozatilag kimondták, hogy az árvaház létesítésének a gondolatát felkarolják, és 1929. szeptember i-jéig megvalósítják. Felállításának a helyéül azonban - bár sok tekintetben Rozsnyót ideálisnak tartották - „az egyetemességre való törekvés és a fekvés adta sok előnyökre való tekintettel” Rimaszombatot jelölték ki. Felállítottak továbbá egy bizottságot, melyet felhatalmaztak az intézmény számára megfelelő hely vásárlására. Az ingatlan megvételére és a szeretetház kiépítésére a kerület 364 630 Kc-t ígért. Határozat született arról is, hogy a felállítandó és a jövőben a kerület által anyagilag fenntartott árvaház a „Szlovenszkói keleti ref. Egyházkerület Árvaháza” nevet fogja viselni, egyúttal az intézményt felajánlották az egyetemes konventnek.'s A konvent elutasító döntése ellenére az árvaház ügye, ha lassan is, de biztosan haladt az alsóbb egyházigazgatási szervek útján a megvalósulás felé. Ezért is lehet meglepő, hogy az események további menetére mégsem egy közgyűlési vita vagy határozat, hanem egy apró gömöri falucska lelkészlakában megejtett bensőséges esti beszélgetés volt döntő hatással: „1928. december 4-én este hárman beszélgettek együtt a beretkei szegényes papiak ebédlőjében: a szegény lelkipásztor, a felesége és Tornallyay Margit,* 16 a birtokos úrnő. Lelkűket az Isten országa, különösen az árvák ügye és a református egyház nagy szegénysége foglalkoztatta. [...] hát én már mondtam - szólott Margit asszony - hogy odaadom a Beretky ősi kastélyt és adok 100 000 koronát az árvaház céljaira. Meggondolta-e jól nagyságos asszony? - kérdezte komolyan a lelkész. Hát hogyne gondoltam volna meg! - volt a válasz. Akkor tessék leülni az asztalhoz és tessék megírni, amit gondolt, aztán majd meglátjuk, mit tehet vele Isten... Amikor készen volt az okmány, a lelkész meghatottan, imára kulcsolt kezekkel mondta rá az áment. Ez az Isten lelke által előkészített elhatározás szülte a beretkei árvaházat.”1? A visszaemlékezést a beszélgetés egyik résztvevője, a beretkei „szegény lelkipásztor”, Bácsy Gyula vetette papírra. Bácsy, aki a rimaszombati konferencián az árvaház ötletét felvetette, és akinek Czinke püspök már akkor felajánlotta annak vezetését, még 1928 augusztusában az intézmény gyors felállításának a reményében hagyta ott Kárpátalját és fogadta el a beretkei gyülekezet meghívását.18 L. Tornallyay Margit ’ nagylelkű felajánlása már ‘5 Uo. 16 L. Tornallyay Margit (Tornaija, 1879 - Rozsnyó, 1957) földbirtokos. Iskoláit szülővárosában és Budapesten végezte. 1910-ben férjhez ment Laszkáry Gyula miniszteri fogalmazóhoz, de hamarosan elváltak. A fővárosból hazatérve Beretkére költözött, és élete végéig itt élt. Galo, 2011. 43. p. ‘7 Bácsy Gyula: A beretkei református árvaház keletkezése. In: A Szeretet Naptára az 1930-ik évre. H. n., 1929.112-113. p. 18 Szabadi, 2008.33-34. p.
