Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)
24 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) Ezzel szemben a tartományban a döntés a jelenlegi gubernátort (gróf Auersperget) rendelte a felállítandó bizottság élére, aki mindenképpen javasolt néhány megbízható katolikus guberniumi tanácsost („ein Paar vertraute catholische Gubernial-Räthe”) és egy Thesaurariatus-tanácsost tagnak („pro assessoribus”). A latin püspököt azonban mindenfajta kellemetlenség elkerülése végett rendes tagként nem vonhatta be, csupán az ügy természete szerint („nach Beschaffenheit der Sache”) kellett a tanácsát kikérnie. A tartományi bizottság nem fog még az udvaritól sem függeni („wird [...] von der hiesigen keinen Abhang haben”), hanem jelentéseit közvetlenül az uralkodónő kezeihez kellett volna küldenie. Ezekről a jelentésekről a magának fönntartott jog alapján az uralkodónő minden esetben kikérte volna az udvari bizottság hivatalos véleményét. Az ez alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket azonban, és mindazt, amit az uralkodónő egy s más hivatal számára szükségesnek látott volna előírni, a hatóságoknak közvetlenül adta volna parancsba („unmittelbar an die Stellen gelangen lassen werde”). A döntés ezek után fölszólította báró Kollert, hogy az uralkodói akarat szerint készítsen a legsürgősebben egy világos és foganatos („bündig”), mégis lehetőség szerint rövidre fogott instrukciót mind a maga, mind az Erdélyben létesítendő bizottság számára. Ezeket az instrukciókat pedig terjessze elő legfelső elfogadásra. Az instrukcióba („wobey”) báró Rollernek bele kellett volna vennie, hogy a tartományi bizottságnak mindenkor meg lesz engedve, hogy kinyilvánítsa azt, ha van a beterjesztett terveken („Vorsehungen”) kívül olyan további hasznos rendelkezésre („Befehl”) javaslatuk, amelyet a szent unió fellendítése („Aufnahm”) érdekében elő tudnának terjeszteni, és erről az ő további utasítását („Belehrung”) várják. A javaslatot pedig mindig az adott körülményeknek megfelelően („nach jeweiliger Beschaffenheit der Umstände”) kell megtenni. Klima beszámolt arról, hogy báró Koller július 15-én neveztetett ki az újonnan felállított bizottság élére, ennek elnökeként nyert befolyást az elkövetkező évek uniós politikájára, és ilyen minőségében kiváló munkát végzett. Ugyanez nem mondható el a tartományi munkálatokról. Már hivatalba lépésekor érdeklődött Auersperg gubernátor az unitus püspöktől az unió helyzetéről, de Athanasius Redniktől gyengélkedésére való hivatkozással elhárította a jelentéstételt.ss Véleményem szerint ugyanakkor a nevezett kettős bizottság sohasem jött létre. Helmut Kiima figyelmét ugyanis elkerülte az a tény, hogy az Illír Deputáció 1771. július 20-án tett is egy előterjesztést egy kettős bizottság felállítását illetően, nevezetesen itt és Erdélyben az ottani‘uniós ügyek kezelésére.54 Ezt az aktát az uralkodónő csak több mint két hét múlva, augusztus 6-án adatta cirkulációba, majd 53 54 53 Klíma, 1941. 255. p. (Hivatkozással az Illír Deputáció előterjesztésére, ld. 49. sz. jegyz.) Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Rednik betegsége valós volt, mégis udvarias hárításnak tekinthető, mert amikor a megtámadott balázsfalvi nyomda ügyében kellett közbenjárni, a püspök kész volt az alapos jelentéstételre. 54 Az Illír Deputáció július 20-i előterjesztése, cirk.: augusztus 6. - HHStA. StRP. 2755/1771. sz. Tárgy: Egy kettős bizottság felállítása, nevezetesen itt és Erdélyben az ottani uniós ügyek kezelésére.
