Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)
22 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) az 1762 és 1769 között keletkezett iratokat tartalmazta.-» Ezeket az aktákat az uralkodónő a szükséges használatra visszatartotta azzal, hogy a maga idején visszaküldi a Kancelláriának, valójában azonban továbbították mindezt báró Rollernek. Az Államtanácsban alaposan átnézték a listát, mivel azonban három, az Erdélyi Kancellária hatáskörébe tartozó dolog nem volt megtalálható az aktákban, ezekkel ki is egészítették. Ezeken kívül báró Roller számára külön emlékeztetés nélkül is ismert volt, hogy az Illír Nyomda olyan formában hozatott létre, hogy az a külfölddel való veszélyes kapcsolatot („Nexus”) megszüntesse, és így annál jobban megkönnyítse az uniót.-*6 Ahogy később a (szintén) Roller nevet viselő kabineti titkár fogalmazott: „Báró Roller [...] mind az Erdélyi Kancellária, mind az Államtanács részéről megkapott minden ebbe a dologba vágó aktát és parancsot, azért, hogy a részben már kiadott rendeleteket, részben a szent unió támogatására egy rendszeres szisztémába össze tudja foglalni. Az Illír Deputáció 1771 elején újabb iratkéréssel fordult az Erdélyi Kancelláriához. Ebben valószínűleg az uniós ügy kezdetei és korábbi fejlődése iránt érdeklődött, mert kérését a Kancellária 1771. március 2-án az 1762 előtti iratok közlésével teljesítette.-*8 Időközben az Államtanács türelmetlenkedni kezdett: 1771. március 18-án felszólították báró Rollert, hogy az erdélyi unió fellendítésével („Aufnahm”) kapcsolatban az összefüggő szisztéma tervét a (lehető) leghamarabb nyújtsa be. 1771. május 3-ára kész is lett az Illír Deputáció megfelelő előterjesztése az erdélyi uniós ügyről.-*9 Bár a nevezett előterjesztés az Államtanács jegyzőkönyveibe az Illír Deputáció előterjesztéseként került, Roller kabineti titkár szerint báró Roller ezt a tárgyat egy külön bizottságon belül tárgyalta, és a kért rendszer teljes tervét tartalmazta.50 Cserey kancelláriai tanácsos neve már szóba került, mint aki segítette Roller munkáját. A későbbiekben látni fogjuk, hogy mellette még valószínűleg van der Mark tanácsost vonták be a munkálatokba. A terv az Államtanácson belül nagy tetszésre talált. Gebier államtanácsos megjegyezte, hogy ebből a jelentésből is látszik, az uniós ügyben újra és újra mindenféle rendszer nélkül jártak el. Úgy vélték, létesíteni kell egy bizottságot Roller vezetése alatt, amelybe be kell vonni néhány tanácsost, Erdélyben ugyanakkor a katolikus püspököt csak akkor szabadna a bizottságba bevonni, ha az feltétlenül szükséges („nur so weit es höchst nötig”), mert ő mindig inkább arra hajlana, hogy a románokat nem az unióra, hanem a latin rítusra kellene megtéríteni. Mindenekelőtt azonban az unió végcélját titokban („Endzweck der Union in der Stille”) kellene tartani.51 45 MOL. B 2. 1528:1771. sz. (Az uniós ügyben 1762 óta keletkezett akták kimutatása.) 46 Erre a Kurzbeck-féle nyomdára a későbbiekben még vissza szeretnék térni. 47 Joseph Koller kabineti titkár nótája, 1772. január 8. - MOL. A 108. 20. cs. 1551-v. 48 Ld. 45. sz. jegyz. 49 Az Illír Deputáció 1771. május 23-i előterjesztése, cirk.: május 23. - HHStA. StRP. 2058/1771. sz. 50 Joseph Koller kabineti titkár nótája, ld. 47. sz. jegyz. 51 Gebier vótumát közli: Klíma, 1941. 255. p.
