Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)
16 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) 1762. november 6-i nyílt levélben rakta le,20 olyan feltételek mellett, amelyek arra vallanak, hogy az új püspökséget inkább az unió további romlásának megakadályozására, mint az ortodoxia „vigasztalására” létesítette újra. így például a püspök teljes megalázásával ért föl, hogy ismételten szigorúan megtiltották neki, hogy a római katolikus vallás növekedésének és terjesztésének bármilyen módon szembeszegüljön, valamint még kevésbé, hogy unitusokat (a római katolikusok [aposztáziájájhoz hasonlóan) titokban vagy nyíltan az uniótól való elpártolásra izgasson vagy csábítson.21 I. Tóth Zoltán értékelése szerint Novakovich elég jól megfelelt kijelölt szerepének, nem gátolta az unió fejlődését, igyekezett összeegyeztetni a királynő néha kemény parancsait hívei várakozásával, bár ez komoly lelkiismeret- furdalást és lelki szenvedést okozott az idős püspöknek, aki ezért és a felé áradó gúny és megvetés miatt többször kérvényben könyörgött Mária Teréziánál tiszte alól való felmentéséért. A görögkeleti püspökség berendezésének egyetlen komolyabb kedvezménye az ortodox papság fölmentése volt a fejadó alól. Az új rend mindenesetre elszigetelte az erdélyi ortodoxokat Karlócától, és 1762-től az orosz külpolitika kétszeri irányváltása miatt a görögkeleti nagyhatalom befolyása is lényegében megszűnt. A két erdélyi oláh határőrezred megszervezésével megtörtént az elszigetelés a román fejedelemségek ortodoxiájától. Dél-Erdélyben, az ortodox viharzónában az ezredállítás minden különösebb nehézség nélkül sikerült. A Beszterce melletti kerületben a nép a jobbágyságtól akart szabadulni, ezért vette fel a fegyvert és az uniót. A besztercei románok túlzott reménységgel fordultak a határőrség felé, de csalódásuk miatti lázadozásukat Buccow bitófával és vesszővel hamar elfojtotta. A határőrezredek felállítása elérte célját: kiterjesztette az uniót, szellemi korlátot állított a fejedelemségekbeli és az erdélyi románság közé, emelte a határok és ezzel az állam biztonságát, olcsó katonaságot szerzett az uralkodónak, végül társadalmi és műveltségi szempontból pozitívan hatott a román népességre.22 Utóbbiak mellett röviden tárgyalnunk kell a vallási előfeltételeket és az uniós politika anyagi szükségleteit is. Amikor az Államtanácsban 1763 júliusában a Radna-völgy vallási ügyeivel foglalkoztak, Borié báró államtanácsos hivatkozott arra a tényre, hogy a besztercei kerületben kilencezer „oláh” család élt. Ez számítása szerint körülbelül százezer embert jelentett, akik még keresztet vetni sem tudtak, arról, hogy Istenben hány személy van, sohasem hallottak (úgy vélte, ez a legszomorúbb dolog, ami egy katolikus országban előfordulhat), mert „Istennel kell mindent elkezdeni, kü20 Az Erdélyi Kancelláriánál megtalálható: Diploma super exemto Graeci ritus in Transylvania non Unitorum Episcopatu; Collationales Episcopatus exempti Graeci ritus in Transylvania non Unitorum pro Dionysio Novakovich una cum Nota Cancellarii de 29. Decembris 1761. Nota B. a Bartenstein de 24. Dec. 1761. - MOL. B 2. 502:1762. sz. 21 „Serio sibi vetitum esse noverit, ne Romanae Catholicae Religionis incremento, et propagationi quovis modo adversetur, tanto minus Unitos, utpote Romano Catholicos ad defectionem ab Unione seu clam, seu palam sollicitare, aut pellicere praesumat.” I. Tóth, 1998. 402-403. p. (Jegyzetekben.) I.Tóth, 1998. 206-208. p. 22
