Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bitskey István - Tasi Réka - Csorba Dávid: "Homályban és tükör-által". Barokk kori prédikátorok az isteni természetről
„Homályban és tükör-áltál” 107 valami valóság ’s bizonyosság vagyon azokban; a’ Sidókkal való társal- kodásból, ’s ezeknek szent könyveikből vötték azokat a’ Pogányok. Egyedül tsak Isteni kijelentésből tudhatunk e’ mélységes titok aránt, a’ mit tudhatunk.”39 Itt vélhetőleg a középkori zsidó misztika midrásain, kabbalisztikus írásértelmezésen (pardes) alapuló coccejánus exegézis irányába nyithatott a magyarázat.4° Van erre elég nyom a kiadott 1700-as prédikációs kötetben, de mind finoman, mintegy külső példaként.“*1 A magát szigorúan ortodoxnak valló lelkipásztor előbbi citátumai is többségében a misztika irányába nyitnak teret (a káld targumoktól, a fatális évvel foglalkozó olasz asztrológus művén át, az angelológiát Burmann és Witsius alapján tárgyaló műveltségig),39 40 41 42 * ám Ember Pál mégis hithű protestánsként maradt a Kálvin- és Coccejus-féle biblikus misztika vonalán, de elintett a „test és vér” magyarázataitól. „Mi tsudálkozzunk, de ne kételkedjünk; hidgyük el ezentúl, de ne visgáljuk békételenül azt a’ felséges titkot.”“*3 A prédikációnak a lelki értelmet a hallgatóra szabó része, az applicatio, sokat sejtető declamatióval indít: „Oh melly sok haszon árad leikeinkre e’ titoknak kijelentéséből!”44 És ahogyan eddig a meggyőzés eszköze főként a logikai értelmezés volt, úgy ezúttal is a hallgatóság megszólítása csak a jó szándék kiváltásához szükséges; hiszen mindenki üdvözülni akar, tehát - a Tanúság második pontja szerint - hinnie kell a trinitás-tanban, mely hitünk fundamentuma, oszlopa, pajzsa. „Ha Istennek Fia nem volna” kezdetű mondattól azonban egészen más irányt vett az alkalmaztatás: az eddigiekhez képest egy teljesen új Szentháromság-képet fogalmazott meg. 39 Debreceni Ember, 1700.473. p. 40 Scholem, GERSHOM: Kabbalah. New York, 1978.168. p. 41 Néhány jellemző példa a Szent Siklus-ból: alapvető morálfilozófiai kifejezések her- meneutikája, és a kronológia esetén, illetve Mózes személye, a zsidó törzsek szimbólumai, az angyalok cselekedetei kapcsán. Példák, melyek nem Josephus Flaviustól származnak: Debreceni Ember, 1700.64., 107-108., 191-194., 328-329. p. 42 Debreceni Ember Pál hermeneutikájának elemzése azonban önálló tanulmányt ér meg. Főként, mivel a Franciscus Turretini és Johann H. Heidegger szerkesztette Formula consensus Ecclesiarum Helveticarum reformatorum (1675) után a református közegben tiltott volt a Samaritánus Biblia és a káldeai targumok használata. Az exegézis ezzel a középkori négy szent nyelven (héberarám, görög, latin, arab) írott kommentárok kodifikált hagyománykörére korlátozódott. Ld.: FEKETE Csaba: Komáromi Csipkés György, a nyelvész. Észrevételek és adalékok a nyelvészként való megítéléséhez. In: Theológiai Szemle, 1978. 361. p.; Klauber, Martin I.: Reason, Revelation, and Cartesianism: Louis Tronchin and Enlightened Orthodoxy in late Seventeenth-Century Geneva. In: Church History, 1990. 327. p. Itt azonban a fenti példák alapján sejthetőleg ez a hagyomány megszólalhatott: ld. káld targumok használata (DEBRECENI EMBER, 1700.77. p.); Oracula Sybillana (Debreceni Ember, 1700.240., 473. p.) « Debreceni Ember, 1700.474. p. 44 Debreceni Ember, 1700.474. p.
