Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

90

Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011)

ezért a „méltóképpeni” megünneplésről külön határozatot hoztak.77 Az MSZSZ tagegyházai a nyomor enyhítése érdekében már 1945. március 9-én népkonyhák felállítását tervezték.78

A sajtó- és a rádiószolgálatot is fontosnak tartották. Az MSZSZ vezetői 1947 áprilisában kéréssel fordultak a rádióhoz, hogy heti egy alkalommal kapjanak műsoridőt az MSZSZ tagegyházai is, hogy felváltva bibliamagyarázatot adhassanak.79 A rádió végül minden második hét csütörtökön 7.30 és 8.00 óra között adott nekik programlehetőséget, Szabadegyházak félórája címen. Lehetőség szerint két-három tagegyház képviselője vett részt egy műsorban, amelyet igyekeztek énekkarral, szólóénekkel változatosabbá tenni. Az első szabadegyházi vallásos félórára 1947. június 19-én került sor.8" Későbbiek során átlagban havi három félórás műsort kaptak egészen 1950 szeptemberéig, a műsor megszüntetéséig.81

Szűkülő lehetőség, avagy a kiépülő diktatúra árnyékában

Közjogi helyzetük jelentős mértékű javulása ellenére a magyarországi szabadegyházi entitások néhány fontos célkitűzése nem valósult meg az 1945 és 1949 közötti években. Nem készült el a magyarországi vallási élet átfogó jogi rendezését szolgáló törvénytervezet, illetve továbbra is érvényben maradtak az 1895/43. törvény újabb vallásfelekezetek elismerésére vonatkozó rendelkezései. 1948 nyarán egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy Magyarország társadalmi berendezkedése a szovjet mintát fogja követni, ami kihatott az állam egyházpolitikájára is. Ez egyre több területen érintette a szabadegyházi közösségeket, de átfogó, tervszerű fellépésre velük szemben 1950 nyaráig nem került sor, mert a hatalmat magukhoz ragadó kommunisták ezekben az években (1948-1950) a történelmi egyházak megtörésével voltak elfoglalva.

Az elinduló politikai folyamatok az MSZSZ vezetőit is óvatosabb magatartásra ösztönözték. A VKM-hoz 1948 júliusában írt levelükben még ragaszkodtak az általuk vallott „szabad egyház, szabad államban”, illetve az állam és az egyház teljes szétválasztásának elvéhez. Utóbbiból következett szerintük, hogy az állami anyakönyvekből, és minden hivatalos okiratból hagyják ki a vallási hovatartozás megjelölését, az egyházi adókat ne köz- igazgatási úton szedjék be, illetve az állami egyetemek hittudományi fakultásai szűnjenek meg, vagy váljanak felekezet-felettivé. Meghatározták a teljes vallásszabadság attribútumait is, mint: 1. Teljes szervezkedési szabadság bármely - keresztyén vagy nem keresztyén - felekezet számára. 2. Valamely felekezethez való tartozás vagy nem tartozás szabadsága. 3. Vallásos összejövetelek, felvonulások, istentiszteletek és szertartások szabadsága. 4. Egyházi - vallásos - könyv- és lapkiadás szabadsága. 5. A felekezetek templom, imaterem, lelkészi hivatal és lakás, jótékonysági intézetek

77 MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. január 8.) RZ I-A-19. (BL)

78 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. március 9.) RZ III-B-3.

79 MSZSZ jegyzőkönyv. (1947. április 10.) RZ I-A-14. (BL)

80 MSZSZ jegyzőkönyv. (1947. május 19.) RZ I-A-15. (BL)

81 1948. január 28. és szeptember 1. H.N. Adventista Egyház VJO körlevele. Idők Jelei, 1948. 2. sz. 10. p.; 1949. 2. sz. 18. p.; 1949. 3. sz. 30. p.; 1949. 5. sz. 22. p.; 1949. 6. sz. 20. p.; 1949. 7. sz. 20. p.; 1949. 8. sz. 22. p.; 1949. 9. sz. 21. p.; 1949. 10. sz. 30. p.; 1949. 11. sz. 24. p.; 1949.12. sz. 22. p.