Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 91

(szeretetintézmények), hittudományi főiskola, lelkészképző intézetek (papneveldék), bibliai iskolák, könyvkiadó üzemek vásárlásának és fenntartásának joga82 * * * Az MSZSZ 1948 júniusában még szorgalmazta, hogy egyházi személyeik a szervezet Elnöki Tanácsának gondos mérlegelése után a közigazgatási hatóságok az útleveleiket a szokott hivatalos útnál rövidebb úton adják meg, illetve azok kiadását ne tagadják meg a közigazgatási hatóságok.88

Tapasztalniuk kellett azonban, hogy nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak a magyarországi viszonyok. Az állam és az egyház szétválasztása ellenségesen történt, sőt az állam az egyházak „államosítására” törekedett. A vallásszabadsági viszonyok is korlátozottakban érvényesültek. Az államosítások pedig egyes szabadegyházi közösségek által (nem elismert entitások esetén egyes vezetőik nevén) működtetett intézményeket is érintették. Az MSZSZ elnöksége ezért 1948. december 23-i ülésén figyelmeztette tagegyházait, hogy az indexen levő költők verseit ne szavalják, és ne citálják. Tartózkodjanak továbbá evangelizációs tevékenységük során minden „feltűnő stílustól”, a zenekari felvonulás, a szabad ég alatti istentiszteletek korlátozását javasolták.8"* Az alkalmazkodási készségüket tükrözi, hogy 1949 tavaszán az MSZSZ elnöksége üdvözölte Rákosi Mátyást a Népfront elnöki tisztének betöltése alkalmából.88 1950. január 17-i ülésükön pedig megállapították, hogy „a Magyar Népköztársaság alkotmánya örvendetesen megvalósította az együttműködés főbb célkitűzéseit, amennyiben egyfelől biztosítja a vallás szabad gyakorlását, másfelől elválasztja az államot az egyháztól”. A Magyarországi Szabadegyházak Elnöki Tanácsa ezért az addigi együttműködésük célkitűzéseit revízió alá vette, és a jövőben a benne tömörült vallásközösségek érdekképviseleti szerve kívánt lenni a tagegyházak önállóságának érintetlenül hagyása mellett. A tagegyházak irányában korábbi kritérium mellett további elvárásként jelentkezett, hogy csak Magyarországról irányított entitásokat vettek fel tagjaik közé. Továbbra is ragaszkodtak azokhoz a kritériumokhoz, hogy tiszta evangéliumi hitelveket kellett vallaniuk, és komoly bibliai liturgia szerint kellett működniük.86 A szervezet ellenőrizte továbbá a külföldről érkezett pénzadományok fel- használását, illetve a külföldi adományok nem eredményezhettek semmiféle függőviszony kialakulását egyik egyház számára sem.87 Az MSZSZ Elnöki Tanácsa 1950. április 27-i ülésén elhatározta, hogy a békéért vívott küzdelem érdekében békebizottságot létesít. A tagegyházak gyülekezeteihez körlevelet intéztek, és felszólították a gyülekezeti tagokat, hogy csatlakozzanak a béketáborhoz, támogassák azt, és írják alá a békeíveket. 1950. május 20- án pedig békegyűlést tartottak.88

82 MSZSZ Elnöki Tanácsának levele vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. (1948. július 29.) RZ III-C-22.

g3 MSZSZ levele Vallás- és Közoktatásügyi miniszterhez. (1948. június 14.) RZ. III- C-23.

*4 MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. december 23.) RZ I-A-26. (BL)

8s MSZSZ jegyzőkönyv. (1949. március 16.) RZ I-A-29. (BL)

86 MSZSZ jegyzőkönyv (1950. január 17.) RZ I-A-35. (BL)

87 MSZSZ jegyzőkönyv. (1949. június 7.) RZ I-A-30.(BL)

88 MSZSZ jegyzőkönyv (1950. április 27.) RZ I-A-39. (BL)