Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története

4

Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011)

Békés nemzetség az oklevelek tanúsága szerint az Őrségben élt, egyike a középkor során többször a jogaiban megerősített őr-nemzetségeknek, amelyeket még az első Árpád-házi királyok uralkodása alatt telepítettek le az ország nyugati határánál, hogy az idegen támadások ellen védje a fiatal államot.3 Az Őrségnek nevezett terület a Dunántúl nyugati részén, a Kerka és a Zala völgyében fekszik, körülbelül kétszáz km2-nyi területen, amelyen tizennyolc község található.4 5 Ez a tizennyolc község többszöri kiváltságolásának köszönhetően igazgatási autonómiát élvezett, élén az őrnagy állt.3 Az Őrség népessége az Árpád-kortól kezdve folyamatosan magyar. Kiváltságaikat talán a székelyek privilégiumaihoz lehetne hasonlítani. A13. századi kiváltságlevelükről maradtak fenn kétes utalások, részletek, hiteles szöveg nélkül, ezekben név szerint is felsorolják a kiváltságolt őrnemzetségeket, kétességükre felhívva a figyelmet, közlöm a Bekesekre vonatkozó adatait.6 7 Az őrségiek kiváltságai ezen okleveleket tekintve, fokozatosan bővülve I. Mátyás idejére érték el a kollektív nemesi jogállást. IV. László király 1286-ban kiadott oklevele név szerint is felsorolja a megadományozott őröket. Itt szerepel a nevek között egy bizonyos Bakos György.? A nevén kívül róla többet nem is tudunk. I. Ferdinánd 1536-os adomány- levelében már Békés László néven találunk egy Zalafejen, vagy másképp Szalafőn élő őrt.8 1595-ben, Rudolf király oklevele pedig szintén egy Békés László-t említ Zalafejről, ebben az esetben feltehetően az előbbi Lászlónak a leszármazottjával van dolgunk.9

használja, Dávidházy I. Mihály, a 17-18. század fordulóján élt. Egy ideig még együtt fordul elő a két név, Dávidházy Békés formában, de a névhasználat ingadozó. A név alapjául szolgáló település, Dávidháza az Őrségben található, jelenleg Bajánsenye része. Korábban a Békés név variánsaként előfordul a Bakos és a Békés is.

3 Itt érdemes megjegyezni, hogy az általunk kutatott Dávidházy család nem áll rokoni viszonyban a 15. század végén nagy hírre szert tett katonával, I. Mátyás király kapitányával, Dávidházy Istvánnal, és az ő leszármazottaival. Ő a nevét feltehetően az ország másik végében, Bereg vármegyében található, szintén Dávidháza nevű helységről nyerte. A beregi Dávidházához kapcsolható nevű család a későbbiekben is feltűnik, elképzelhető, hogy a 18. századra jellemző szórványos adatok néhánya mögött ennek a családnak a tagjai húzódnak meg.

4 Ebben az esetben a történeti Őrségről beszélünk, az Őrség néprajzi értelemben jóval tágabb területet ölel át. Ld. DÖMÖTÖR SÁNDOR: Az Őrség. Bp., 1979. (továbbiakban: DÖMÖTÖR, 1979.) 14-15. p. A történeti Őrség szervezetére: Vas vármegye monográfiája. Szerk.: BOROVSZKY Samu. Bp., 1898. (Magyarország vármegyéi és városai, XIII.) (továbbiakban: BOROVSZKY, 1898.) 395-398. p.

5 Kosa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp., 1975. (Néprajzi tanulmányok.) 155-156. p.; DÖMÖTÖR, 1979. 3-21. p.

6 Az oklevelek szövegét közli: Pataky LÁSZLÓ: Az Őrség múltja a Kercaszomori Református Egyházközség történetének tükrében. H.n., 1990. (továbbiakban: Pataky, 1990.) 188-203. P- Hitelességükkel kapcsolatban ld. 9. sz. jegyz.

7 Pataky, 1990. 188-191. p. Az oklevél szövegének hitelessége kétes. Közli még, 1280-ra keltezve: BOROVSZKY, 1898. 396. p.

8 Pataky, 1990.191-195. p.

9 Pataky, 1990. 195-201. p. Az oklevelek hitelességével kapcsolatosan

mindenféleképpen meg kell emliteni még: Stahl FERENC: Az Őrség jogállása. I-