Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - RECENZIÓK - Gyarmati Enikő: Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn. (1688-1690)
Recenziók Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn. (1688- 1690) Hrsg.: Kalmár, János - Varga, J. János. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2010. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa. Band 39. Quellen Band 1.) 514 p. A történettudományi szakkönyvek széles spektrumát gondozó, 1892 óta tevékenykedő, stuttgarti Franz Steiner Verlag számos Magyarország történetét feldolgozó kötet kiadója.1 A Lipcsei Egyetemhez köthető és a kiadó által megjelentetett sorozatban látott napvilágot Kalmár János és Varga J. János szerkesztésében az Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn (1688-1690) című forráspublikáció. E kötet egyben a sorozat részeként induló „Források” alsorozat első kiadványa, amely munka a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas (GWZO) közös együttműködésében született meg. Az MTA TTI és a Lipcsei Egyetem említett intézménye között az elmúlt években egy sokoldalú, tudományos együttműködés alakult ki. Többek között az „Oszmán Kelet és Kelet-Közép-Európa” elnevezésű projekt is ennek keretében működik. A forráskiadvány rövid előszavát Glatz Ferenc és Christian Lübke, a GWZO igazgatója jegyzik. Felhívják a figyelmet arra, hogy az Einrichtung swerk kiadásának előkészületei 87 évre tekintenek vissza. Baranyai Béla történész és levéltáros 1922-ben kezdte meg az anyaggyűjtést és annak kiértékelését. A projekt azonban félbeszakadt és a mai napig befejezetlen maradt. 1986. május 9-ún Nyíregyházán tartották a tízkötetes Magyarország története című sorozat harmadik kötetének (1526-1686) vitáját. Az erről készült beszámolóban az alábbi rövid megjegyzés olvasható: a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc közti időszak monografikus feldolgozásának hiánya mellett „az Einrichtung swerk kiadása is most már elodázhatatlan feladat. Annak hiányát most pótolják.”2 A kivitelezés azonban még további 24 évet vett igénybe. Kollonich Lipót tervezetének első bővebb ismertetésére először feltehetően Josef Maurer 1887-ben, Innsbruckban kiadott munkájában kerülhetett sor, mely archív források és egy Hans Canonnak tulajdonított fest1 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Font, Márta: Geschichtsschreibung des 13. Jahrhunderts an der Grenze zweier Kulturen. Das Königreich Ungarn und das Fürstentum Halitsch-Wolhynien. Stuttgart, 2005. (Történetírás a 13. században két kultúra határán. A Magyar Királyság és Halics- Lodoméria hercegsége.) Spannenberger, Norbert: Die katholische Kirche in Ungarn, 1918-1939. Stuttgart, 2006. (A katolikus egyház Magyarországon, 1918-1939.) Koller, Markus: Eine Gesellschaft im Wandel. Die osmanische Herrschaft in Ungarn.im 17. Jahrhundert. (1606-1683). Stuttgart, 2010. (Egy változó társadalom. Az oszmán uralom Magyarországon a 17. században.) 2 J. Újváry Zsuzsanna: Vita a Magyarország története harmadik kötetéről. Beszámoló. In: Századok, 1987. 687-705. p., 704. p.
