Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - RECENZIÓK - Gyarmati Enikő: Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn. (1688-1690)
Recenziók 73 mény alapján mutatta be a bíboros életét és működését.» A két világháború között végzett gyűjtőmunkát Baranyai Béla 1945-ben bekövetkezett halála szakította meg, ezt követően Mezősy Károly kapta a megbízást a munkálatok folytatására. A mű megjelentetését azonban az 1950-es években nem tartották időszerűnek. Az 1960-1970-es években egyes fejezetek lefordítására sor került, így a Bevezetés és a Politicum című fejezetek a korabeli szöveggyűjtemények részeivé válhattak. A 2010-ben kiadott forráspublikáció az Einrichtungswerk (a továbbiakban: berendezkedési mű) szerkesztői bevezetéssel és lábjegyzetekkel ellátott, teljes német nyelvű szövegén túl tartalmazza a mű keletkezésekor folytatott viták anyagát és a berendezkedési mű megvalósításával kapcsolatos iratokat (beszámolók, pátensek stb.j. Az olvasó számára egy olyan tervezet áttekintésére nyílik lehetőség, amely az oszmán uralom felszámolása utáni Magyar Királyság teljes újjászervezését célozta meg. Ezzel a tervezők egy korszakváltás megalapozását végezték el. Egyúttal e „forgatókönyv” szellemében próbálta meg a bécsi kormányzat a 18. század folyamán a Magyar Királyságot - több-kevesebb sikerrel - a Habsburg Monarchia integráns részévé tenni. Következzen néhány részlet a kötet felépítéséről! A forráskiadvány elején Varga J. János bevezető tanulmánya'* (9-83. p.) található. Egy 1526-tól 1684-ig tartó eseménytörténeti áttekintéssel indít, majd a török kor örökségének ismertetésével folytatja, kitérve a lakosság számának és összetételének változásaira, a gazdasági viszonyokra, a köz- igazgatás I. Ferdinánd általi átszervezésének részleteire, valamint a legfontosabb országos tisztségek hatásköreire. Ezt követi az 1687 és 1701 között keletkezett kormányzati projektek ismertetése. A berendezkedési mű ugyanis nem az egyetlen tervezet a korban. Annak ellenére, hogy sem a főbizottságnak, sem a Kollonich Lipót által vezetett héttagú albizottságnak nem volt magyar tagja, a magyar előkelőségek véleménye eljutott a bécsi illetékesekhez, ez az úgynevezett magyar Einrichtungswerk, melynek lényegi elemeit szintén elemzi a szerző, és összehasonlítja a Kollonich-féle mű vonatkozó pontjaival. Az elemzés és összehasonlítás lehetősége az olvasó számára is adott, hiszen — mint a kiadó honlapján külön megemlítik - e forrásanyag részét képezi a kötetnek (418-435. p.). Ezenkívül bemutatásra kerül a Patachich Boldizsár által 1699-ben megfogalmazott, Batthyány Ádám horvát bán megbízásából létrejövő Proiectum..., Johann Nikolaus Flämitzer kifejezetten arisztokrataellenes pamfletje és Tüzes Gábor akkoriban kevés publicitást élvező munkája is. Folytatásként a berendezkedési mű 1689 és 1723 közötti megvalósításának törekvései kerülnek górcső alá, majd a bevezető tanulmányt a tervezet publikációs története és a módszertani megjegyzések zárják. Baranyai Béla kutatásaiból tudható, hogy a berendezkedési mű tizenhárom példányban maradt fenn. A két eredeti példány egyike 1927-ben a bécsi Igazság- 3 * 3 Művének címe: Cardinal Leopold Graf Kolonits Primas von Ungarn. Sein Leben und sein Wirken. Megemlítve Tárcza. In: Századok, 1905.190. p. •* E bevezető részét képezi az alábbi közleménynek: Varga J. JÁNOS: A Magyar Királyság berendezésének műve. Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az Einrichtungswerk. In: Századok, 1991. 5- 6. sz. 449-488. p.
