Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Varga Lujza: A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar történettudományi szakirodalomban és közgondolkodásban
70 Egyháztörténeti Szemle XII/4 (2011) A 20. század vége Csetri Elek 1992-ben adta ki Bukarestben Bethlen Gábor életrajzát, amelyet saját bevallása szerint azért készített el, mert úgy látta, hogy az elmúlt 100 évben a Bethlenről megjelent irodalom nagyrészt a fejedelem népszerűsítésével foglalkozott, miközben a közvéleményben kezdett elhalványulni Bethlen képe, és ami fogalma van róla az embereknek, az is főként a szép- irodalomból táplálkozik. Ezért olyan életrajzot akart megírni, ami összegzi az eddigi eredményeket, és igyekszik a forrásokat pontosabban és kritikusabban értelmezni. A fejedelmet ő is úgy látja, mint aki kiállta a történelem és az idő állította próbát, és sikerült olyat alkotnia, ami még ma is hat. „Európai kitekintésű, rangos egyéniségével példát statuált a jövő nemzedékek előtt, mikor korszerű gondolkodás és modern államépítés, politikai tisztánlátás és furfangos diplomácia, tudomány iránti tisztelet és emberhez méltó türelem diszciplínáiból kellett vizsgáznia. ... Tisztelet és türelem az ember iránt, akár közösségbe foglalt, akár egyénileg tekintett legyen, magyar, szász, román vagy bármi más, akár benne van a kiváltságos rendben, akár nem: erre tanította az élet változatos és kőkemény útja - háború és béke, pusztítás és építés, emigráció török földön és fejedelemség idehaza.”20' A 20. század legvégén és az új évezred elején a Bethlennel foglalkozó munkák egy-egy kisebb témát fejtegetnek, és a fejedelem életének és uralkodásának még nem megfelelően feltárt részleteit igyekszenek feltérképezni, a legnagyobb hangsúlyt azonban Bethlen diplomáciai zsenije kapja. Piri Zoltán 1999-es tanulmányában a hágai levéltárban folytatott kutatások alapján Bethlen diplomáciáját boncolgatja, és így, a hollandokkal folytatott levelezése alapján mutatja be, hogy a fejedelem miként igyekezett megnyerni magának a külföldi uralkodókat. A nyugati hatalmakkal fenntartott kapcsolatát vizsgálja Péter Katalin is Két sógor c. munkájában, míg Hiller István a Nagy diplomatáink sorozatban szentel két részt Bethlen személyének. Tóth István György szintén egy részletet ragadott ki a nagy egészből: ő Bethlen Gábor temetésével foglalkozik 2004-es cikkében. Bethlen Gábor a mai közgondolkodásban A Bethlen Gábor nevét viselő iskolák, többek között a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Kollégium, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, vagy épp a nagyenyedi kollégium évente tart Béthlen-napokat, amelyeken a fejedelem tiszteletére rendeznek játékokat és versenyeket. Nagyenyeden a 2005-ös ünnepségen például a Bethlen-korabeli udvart idézték meg a Collegium Gabrielense Régizene Együttes és a 17. századi ruhákat viselő táncosok segítségével. Simon János a nagyenyedi kollégium volt diákjaként szintén ezt az iskolát tartja a Bethlen-szellem legfőbb éltetőjének. 20 Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest, 1992.
