Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Varga Lujza: A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar történettudományi szakirodalomban és közgondolkodásban
A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni mag}rar 71 „Mit jelent ez a szellem? A magyarságtudatot, a magas fokú toleranciát, az embertiszteletet, az elődök tiszteletét, a szeretetet, a hagyomány- őrzést, a hitet, a reményt s azt, hogy az életben csak becsületes munkával lehet és érdemes érvényesülni.” Felhívja a figyelmet, hogy az iskolát ért megpróbáltatások ellenére is végig ragaszkodtak eredeti céljaikhoz, és miután 1990-ben ismét felvehették a Bethlen Gábor Kollégium nevet, „újra beindult a »nagyenyedi kohó«”.21 Ugyanez a szellem érhető tetten Benkő Levente 2006-os, a nagyenyedi Bethlen-napokról tudósító cikkében is.22 A már említett alapítványokon és iskolákon kívül a fejedelem nevét viselő hagyományőrző egyesület is működik Aszódon, amely a törökkor magyar és török harcmodorát és kultúrtörténetét kutatja és mutatja be korhű fegyverek, viselet, zene, tánc és az irodalom segítségével az érdeklődők számára. Takács Tibor 2006-ban megjelent Két felé folynak a vizek c. történelmi regényében, amelynek cselekménye a nikolsburgi béketárgyalások köré épül fel, Bethlen ismét pozitívan jelenik meg, aki támadásával a protestánsokért jött. Összegzés A Bethlen-kép folyamatos alakulását figyelemmel követve azt láthatjuk, hogy mindenki, aki Bethlennel foglalkozik, azért nyúl a témához, hogy a fejedelem általa kidomborított tulajdonságaival, lépéseivel és tetteivel valamilyen irányba befolyásolja az embereket. Míg egyesek erőt adó példaként állítják az emberek elé, addig a politika világában a hangsúly Bethlen és a magyarság, illetve a magyar állam közti viszonyra tevődik át. A második világháború után és az ’50-es években Bethlen a korábbiakhoz hasonlóan ismét a hős képében jelenik meg, céljait azonban másban látják, tetteit másképp magyarázzák. A hangsúly arról a vitáról, hogy Magyarországot szétszakító vagy épp ellenkezőleg, egyesíteni próbáló fejedelem volt-e, áttevődik a Habsburg ellen szabadságharcot folytató, a nép által is támogatott és az egyszerű népet képviselő fejedelemre. Ezek után jön egy negatívabb Bethlen-kép, amely machiavellista fejedelemként ábrázolja őt, miközben a ?70-es évektől újra kezd hangot kapni a reformátusok által képviselt pozitív, példaértékű Bethlen-kép is. A 400. évforduló környékén kezd ismét felerősödni a Bethlent pozitívan értékelő szemlélet, de még a ’80-as évek közepén is a Nagy László-féle szkeptikus megítélés a mérvadó. A 21. század elejére pedig ismét a pozitív megítélés kezd felülkerekedni. Ha végignézzük a Bethlennel foglalkozó műveket, annyit kétség nélkül elmondhatunk, hogy olyasvalaki, akit ennyi támadás és dicséret is ér egyszerre, aki ennyi embert foglalkoztat, annak kétségkívül valami maradandót kellett alkotnia. Nem véletlen tehát, hogy Bethlen Gábort ma is óriási tisztelet övezi. 21 Simon János: Bethlen-szellem. In: Természet Világa, 2004.156-157. p. 22 Benkő Levente: Bethlen Gábor: a követendő példa. In: Krónika, 2006. május 8. [Online: http://www.kronika.ro - 2011. október.]