Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Varga Lujza: A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar történettudományi szakirodalomban és közgondolkodásban
A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar 69 vélekedett, hogy Bethlen azért akarta így beállítani a történteket, mert a Jósika- és Báthory-birtokok a fiú kezére kerültek volna, „halálával” azonban a fejedelemre szálltak volna. NAGY László machiavellista Bethlenjével ellentétben Vita Zsigmond- nál, a nagyenyedi kollégium tanáránál az iskola által oly régóta hirdetett Bethlen-kép él tovább. Az iskoláról és annak hatásáról beszélve Bethlent mint „az enyedi kohó” létrehozóját dicsérte, aki „mint jó gazda gondoskodott arról, hogy az erdélyi ifjúság, magyarok, románok és szászok, jobbágyok, polgárok és nemesek fiai itt a családi fészek helyett otthont kapjanak”.1« A Bethlen-szellem tehát a tisztánlátás, a békés egymás mellett élés, az egymás megbecsülése és az összefogás megnyilvánulása. Ez a kollégium által hirdetett szellem is, amit azonban csak kevesek értenek meg. 1985- ben jelent meg a Borús József által szerkesztett Magyarország hadtörténete, amelynek Bethlennel foglalkozó részeit Nagy László írta. Bethlen itt is országegyesítő fejedelemként jelent meg, aki, ha sikerrel járt volna a Habsburgok ellen, akár a töröktől is megszabadíthatta volna a magyarságot. Ugyanakkor ismét felvetődtek a Nagy László által már korábban is felhozott, Bethlen hatalomra jutása körüli kérdések, arra alapozva, hogy a korban az erdélyiek többsége vele szemben a fejedelem Báthoryt támogatta. 1986- ban egy újabb nagylélegzetű munka jelent meg: a Makrai László szerkesztette Erdély története. Bethlen itt (a kötet címéből is adódóan) elsődlegesen erdélyi fejedelemként jelenik meg, és leginkább az erdélyi rendekkel való viszonya kerül előtérbe, annak ellenére, hogy a háborúihoz szükséges pénzt és katonát tőlük nyerte, mégis úgy tudta ezt megtenni, hogy közben teljesen független tőlük, így ők ellenállni sem tudnak, holott időnként megpróbálták. Bethlen uralkodásának vége felé azonban az országgyűlés egyre több kérdést odázott el, ami - bár nincs nagy gyakorlati jelentősége, hiszen Bethlen a fontosabb kérdésekben maga döntött - mégis jelzésértékű. Ezzel a szerzők, R. Várkonyi Ágnes és Péter Katalin szembeszálltak a népe által teljes mértékben támogatott fejedelem képével. 1986-ban készült Vitézy László-Érzékeny búcsú a fejedelemtől c. filmje is, amelynek forgatókönyvét Hankiss Ágnes írta, és amely főként Krauss György Erdélyi krónikája, alapján követi az eseményeket, abból több képet és történetet is kiragadva, és a legújabb történettudományi szakirodalom is érezhető hatást gyakorolt a műre. A filmben Bethlen távolról sem makulátlan figura: a mű tele van olyan utalásokkal, miszerint a saját várát is meg- ostromló Bethlen ölette meg Báthoryt, azonban mindezek a lépések Erdély javát szolgálták. Bethlen kezdetben furcsának és önzőnek tűnő politikájáról a film végére, Bethlen halálára kiderül, hogy az valójában az Erdély számára egyetlen járható út, a két nagy birodalom közti egyensúlyozás. Á filmben életre kelt a Bethlen által megteremtett kulturális élet, a gyulafehérvári iskola, és a báloktól nyüzsgő udvara is, ám a fejedelem halála után műve összeomlani látszik: külföldi doktorát meggyilkolják, az általa kijelölt utódját, Brandenburgi Katalint nem fogadták el, és megkezdődött a harc a hatalomért. Ezzel pedig véget ért Bethlen korszakának békéje - az a béke, amelynek nagyságát csak így, utólag értékelhetjük igazán. '« Vita Zsigmond: Művelődés és népszolgálat. In: Bukarest, 1983. 6. p.
