Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Molnár Sándor Károly: Bereczky Albert levele Forgács Gyulához, 1920. szeptember 2-án (és ami utána következett...)
Bereczky Albert levele Forgács Gyulához 25 felöl.« Mindnyájan meghatottan hallgattuk a nem várt és csodálatosan megnyugtató vallomást.”45 Összegzés Az egyháztörténettel foglalkozók, mint ahogyan más történeti korokkal foglalkozók is, előszeretettel keresik azokat a kivételeket, amelyekkel demonstrálható egy-egy adott történelmi pillanat vagy személy jelentősége. Ebben a sorban valamiért a Tanácsköztársaság időszaka azon fehér foltok közé került, melyekkel az utóbbi két évtizedben csak elvétve foglalkoztak, bár a jubileumi esztendőkre való tekintettel egy-egy tanulmány már eddig is megjelent. A dolgozat írása közben egyre inkább világossá vált, hogy számos 20. századi református egyháztörténeti esemény megértéséhez ad támpontot az 1919 és 1922 közötti időszak alaposabb ismerete. Az 1980-as évek második felében készült ún. Bolyki-Ladányi-féle tanulmány maradt a korszakkal foglalkozók előtt alapmunkaként, melyet a szerző(k) később tovább finomítottak. A Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatok jelentős részét Patay Pál (1888-1971) református lelkész, egyháztörténész 1959-ben tartott előadásának szövegével ütköztették a Szerzők.45 46 A Patay- féle előadásból vett egyes idézetek arra engednek következtetni, hogy Gombos és Patay később is kapcsolatban maradtak.4? így valószínű, hogy a Bereczky Albert levelében megemlítettek visszaemlékezései, már ha megírásra kerültek és fennmaradtak, tovább finomíthatnák a most kirajzolódó képet. Sípos Ete Álmos doktori dolgozatában újabb forrásokra is utalt, elsősorban Forgács Gyula 1919 és 1921 között vezetett, jelenleg még kiadatlan naplójára.48 * Az azonban bizonyosan látszik, hogy további, mélyebb kutatómunkát igényel az 1914 és 1922 közötti időszak protestáns egyháztörténetének feltárása.4» Összegzésként megállapítható, hogy Bereczky Albert levelének hátterében nemcsak a Péceli Kör konferenciáján elhangzottak állnak, 45 RL. C 196. (= Deme László iratai.) Interjú Deme Lászlóval, készítette: Kovács Gábor. s.d. 52. p. 46 Patay, „az események egyik jelentős személye” 1959- június 29-én a Buda- pest-Déli Egyházmegye lelkészértekezletén tartott előadást. Ld. erről: Bolyki-Ladányi, 1999.15. p. 4? Legalábbis a „Gombos Ferenc visszaemlékezése a Patay-előadásban” megjegyzés ezt sejteti. Vö. Bolyki-Ladányi, 1999. 22-24. P48 Sfpos, 2004.7. p. 4» Az elmúlt időszakban eltérő érdeklődésű szerzők tollából több részkérdésre kaphatunk választ. Ezek azonban a legtöbb esetben a forrásoknak köszönhetően lokális jelentőségűek, és nem kerülhettek be a történészi irodalom körforgásába. Ld. pl.: Fazekas Csaba: Az 1919-es Tanácsköztársaság és az egyházak. Egy megkerült dokumentum. In: Magyar Nemzet, 1999- július 1. 10. p.; BolváRI-Takács Gábor: A Tanácsköztársaság és a pataki Kollégium. Búza László emlékei 1919-ről. In: Zempléni Múzsa, 2005. III. sz. 79-84. p. [Online: http://zemplenimuzsa.hu.- 2011. július.]; Babus Antal: Fülep Lajos az 1918-19-es forradalmakban. I-V. r. In: Új Forrás, 2002. 3-7. sz. (A szerző ugyanilyen című doktori disszertációja: Debreceni Egyetem Elektronikus Archívum / Doktori disszertációk: http://ganymedes.lib.unideb.hu - 2011. július.)
