Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták az első világháborúban
88 Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011) dület szülte 1. és 2. kötetet2 3 4 azonban kisebb intermezzo követte, hogy aztán a hetvenes és nyolcvanas évek kapcsán újabb kötetekről lehessen beszámolni.s A legfrissebb kiadványok esetében az előkészítő munka és a szervezés szorosan összekapcsolódik Zágoni Jenő nevével. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori könyvtárosa, újabban (1997-től) pedig a Magyarországi Baptista Egyház levéltárának igazgatója szerkesztőként jegyzi valamennyi kötetet. Zágoni tudományos munkásságában két igen erőteljesen kirajzolódó viszonyítási pont fedezhető fel: egyrészt baptista felekezete történelmének minél pontosabb megismerési szándéka, másrészt székelyföldi (háromszéki) származásától nem függetleníthető érdeklődése Erdély múltja, kultúrája és jeles alakjai iránt, mely legtöbb család- és helytörténeti, valamint bibliográfiai munkájában világosan és egyértelműen visszaköszön. Válogatott írásait tartalmazó tanulmánykötete alátámasztja a fenti megállapítást: az ott közölt írások a baptista és székelyföldi tematikájú kutatói érdeklődés irányáról tanúskodnak.^ Az alábbiakban bemutatandó kötetben e két szempont — bizonyára a jelentős erdélyi helyismeretnek, kapcsolatrendszernek és a korábbi gyűjtéseknek köszönhetően, melyek megkönnyítették az adatszerzést - ugyancsak tetten érhető, jóllehet alapvetően nagyobb földrajzi keretben (Osztrák-Magyar Monarchia) gondolkodott a szerkesztő, amikor összeállította a kötetet. A rövid előszót, melyben Almási Mihály Zágoni Jenő valóban dicséretes szorgalmát méltatja, valamint kitér a vaskos kötet időszerűségére, egyre halványuló történelmi emlékeket megmentő hasznosságára, a szerkesztő tömör bevezetője követi. Ebből értesülünk a tényről, miszerint több éve folyó kitartó munka eredményeként valósulhatott meg e gyűjteményes kötet publikálása. Két lényeges megállapítást szintén e sorok között fedezhet fel az olvasó. Egyrészt határozottan vállalja Zágoni munkája töredékes voltát: a szóba jöhető forrásoknak és adatoknak egyéb okok folytán csupán töredéke kerülhetett a birtokába, következésképp feldolgozásra. Másrészt nem felejt el kitérni arra a lényeges körülményre sem, hogy a kötetben szándékosan tartózkodott az összegyűjtött adathalmaz részletes elemzésétől. Magyarán a kötet leltár-jellege teljesen tudatos, az I. világháború eseményeinek baptista szempontú dokumentálásánál a szerkesztő nem tervezett többet. A baptista közösség szerepvállalását próbálta meg bemutatni, „de nem elemzésekkel, hanem ismerősök, testvérek életútjával, az ők fronton való helytállásával, emlékezéseikkel. A fényképek, írások, versek, melyek néha remekbe szabottak, máskor esetlegesek, megmutatják közösségünk összes színét.” (9. p.) Lényegében egyfajta tematikus forrásközléssel, gyűjteményes kötettel állunk szemben: a legtöbb írás a magyarországi baptisták központi lapjának (Békehírnök) a hasábjairól származik. Éppen ezért a szó szoros értelmében nem publikálatlan anyaggal van dolgunk. Csopják Attila és a korszak többi véleményformáló baptista vezetője, töb2 Emléklapok. Jubileumi füzetek, 1-2. Szerk.: SOMOGYI IMRE. Bp., 1948. 3 A Magyarországi Baptista Egyház 125 éves jubileumáról. Szerk.: SOMOGYI BARNABÁS. Bp., 1972. (Emléklapok, 3.); Egyháztörténeti és hitépítő írások. Szerk.: SOMOGYI Barnabás. Bp., 1988. (Emléklapok, 4.) 4 ZÁGONI JENŐ: Válogatott írások. Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok. Bp., 2004.
