Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták az első világháborúban
Recenziók 89 bek között Balogh Lajos és Bodoki Lajos ugyanis a lapon keresztül kívánta tájékoztatni a világ eseményeiről a közösség tagjait, s e célból újonnan nyitott rovatokban (Világháború, A Harcmező, Harctéri Tudósítások stb.) számoltak be a legfontosabb eseményekről, vagy útmutatással szolgáltak a baptista közösségnek a követendő keresztényi és hazafiúi magatartást illetően. Ráadásul ennél többre is vállalkoztak, hiszen a lap szerkesztőségébe eljuttatott harctéri verseket, leveleket, különféle irományokat meg is jelentették, ezzel mozdítva elő a felekezet itthon maradt tagjai és a frontszolgálatot teljesítő vagy hadifogságba került szeretteik, ismerőseik közötti kapcsolattartást. Zágoni Jenő igazi érdeme abban rejlik, hogy aprólékos munkával, a Békehírnök nyolc évfolyamát áttekintve összegyűjtögette ezeket az írásokat, s egy kezelhetőbb, praktikusabb, az olvasóközönség számára nyilván elérhetőbb formába öntötte a meglévő anyagot. A kötet kisebbik részét képezik a személyes hagyatéki közlések. E tekintetben Somogyi Imre hagyatéka a leghangsúlyosabb. Néhány szöveget ebből emelt át Zágoni a megfelelő fejezetekbe. A három másik megnevezett hagyatékkal (id. Stumpf Jenő, Zágoni Barabás és Bódis István) inkább csak a fényképeknél találkozik az olvasó. A törzsanyag kronologikus rendet követ, az első világégés kezdetét jelző 1914-es esztendőtől kiindulva egészen 1921-ig, a bekövetkező és foganatosított impériumváltások kezdetéig hoz újabb és újabb adatokat Zágoni. A „Szovjet turista” Székelyföldön című alfejezet esetében ráadásul tovább tágítható a felső kronológiai határ, hiszen egy lebilincselő életű egykori erdélyi hadifogoly életét egészen az 1960-as évekig követhetjük nyomon. A kötet többi részét tekintve azonban a fenti határok a mérvadók. Már csak azért is, mivel egy-egy háborús esztendő képez egy-egy fejezetet. A fejezetek terjedelme egészen eltérő, gyaníthatóan attól függően, hogy az adott esztendőre vonatkozóan mennyi és milyen típusú anyag állt a szerzőszerkesztő rendelkezésére. Egyébiránt az egyes fejezetek strukturálása nagy hasonlóságot mutat: az alfejezetek nagyjából három típuscímmel jellemezhetők. E tekintetben az első és a második fejezet a leggazdagabb, miután ezeknél további differenciálásokat is lehetővé tett a forrásbázis. Rendszerint egy publicisztikai jellegű, a már említett állandósuló rovatokban megjelenő újságcikkeket tartalmazó alfejezet nyitja az adott év tárgyalását, például A világháború baptista szemmel vagy A harcmező baptista szemmel. Itt találkozhatunk a szarajevói casus belli taglalásával, a szövetségi rendszerek erőviszonyainak bemutatásával, valamint - s döntően erre reagálnak az írások - az egyre szélesedő frontvonalak alakulásával, a leglényegesebb hadmozdulatok értékelésével, továbbá számszerűsített harcászati adatokkal. Ha nem is maradéktalanul, de jól kitapintható az I. világháború eseményeinek menete. Érthető módon visszaköszöntek a baptista folyóirat lapjain a legjelentősebb frontszakaszok és helyszínek (Isonzó, Doberdó, Verdun, Gorlice, Breszt-Litovszk stb.). Születtek beszámolók arra vonatkozóan is, hogy kikkel, mely országokkal bővült egyik vagy másik szövetségi rendszer, s mit eredményezhet ez a háború menetében. Különös jelentőséggel jelenik meg az 1916-os erdélyi román betörés, amelynek során már itthon maradt baptisták is testközelből tapasztalhatták meg a pusztító háború fenyegető közelségét. Számtalan sor árulkodik arról a tényről, hogy a baptista kortársak számára is világossá vált: a világháborúval új fejezetet nyitottak a hadtörténet menetében. A harcok megdöbbentő
