Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József
Simái Erdős József 73 rozás” címmel közölte, hogy „Dr. Erdős József debreceni teológiai profesz- szort a Bécsi Evangélikus Teológiai Fakultásra hívták meg a jeles ószövetségi exegétikai tanszékre, dr. Ewald helyének betöltésére. Ilyen fényes kitüntetést magyar tudós még nem ért el. A bécsi egyetemi tanárság mellé még 5000 forint jövedelem is jár. Dr. Erdős József személyesen ment fel Bécsbe. A fényes kitüntetést megköszönte, de nem fogadta el, inkább akarván tudományát értékesíteni magyar hazája, protestantizmusa érdekében, habár fél annyival is kevesebb jövedelmezéssel.”17 Volt egy másik meghívása is, amit 1910-ben visszautasított. Szülővárosa, Szatmárnémeti hívta meg lelkipásztorául az egykori eminens diákját, György József volt szatmárnémeti lelkipásztor és esperes vejét. A javadalmazás ott sem lett volna kevesebb a debreceni professzorinál, sőt a kor divatja szerint a református teológiai tanárok szívesen mentek egy-egy nagy eklézsiába lelkipásztornak a nagyobb javadalmazás kedvéért. Erdős József volt már gyülekezeti lelkész, teológiai tanárként is aránylag gyakran prédikált, tartott ünnepi beszédet. Tudományos munkát Szatmárnémetiben is végezhetett volna a lelkipász- torság mellett, valószínűleg több ideje lett volna rá, hiszen segédlel- kész(eke)t tartva a vasárnap délelőtti prédikáción kívül egy-egy rangos temetés és esketés várt volna rá, de ő maradt a katedráján, mert tanítani akart.18 * 20 1913-ban tanári működése 25 éves jubileuma alkalmából a genfi egyetem tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki ezt a külföldön is ismert munkásságú professzort. Az Akadémiai Évkönyv egy mondattal adta hírül a tényt, és semmi értékelést sem fűzött hozzá.ly Erdős József a tanítás mellett igen gazdag irodalmi és oktatásszervezési munkát végzett. 1897-től 1914 nyaráig, a Debreceni Teológiai Akadémiának az egyetemmé alakulást megelőző utolsó tanévéig kilencszer volt dékánja. Ez idő alatt ugyancsak kilenc tanévben töltötte be a HŐT felügyelő tanári tisztét. Három tanévben a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára, öt tanévben a Hittanhallgatók Segítő Egyesülete felügyelő tanára volt.21’ E tisztségek azt eredményezték, hogy a hittanhallgatókkal igen széleskörű kapcsolatban volt. A tanári munkán kívül dékánként, a három említett ifjúsági egyesület felügyelő tanáraként napi kapcsolatban állt tanítványaival. Intézte ügyes-bajos dolgaikat, ösztöndíjak, díjkedvezmények, segélyezések ügye gyakran hozzá tartozott hivatalból. A Kántus által Debrecenben és a Tiszántúli Református Egyházkerület igen nagy területén adott hangversenyek („kiszállások”) alkalmával a felügyelő tanár elkísérte az énekkart, és vagy prédikált, vagy előadást tartott. Az utazás, a vendéglátás fehér asztalnál történő együttlétei növelték azt az emberi közelséget, ami amúgy is megvolt Erdős József és tanítványai között, s akik minderre később is szívesen emlékeztek. 1914 őszén megnyílt a Debreceni Tudományegyetem, amelynek három kara, a református teológiai, a jogi és bölcsészeti a Kollégium főiskolai »7 Idézi: Kocsis, 1996. 18 Debreceni Protestáns Lap, 1910. március 5.156. p. •9 Akad. Évkönyv. 1912-13. 134. p. Az Akadémiai tanárok irodalmi munkássága c. fejezetben: „Dr. Erdős József: 1. Cikkek különféle folyóiratokban. 2. Képviselte az egyházkerületet a karczagi főgimnázium érettségi vizsgáján. 3. A genfi egyetemi tanács egyhangúlag honoris causa a genfi egyetem doktorává választotta.” 20 Akad. Évkönyv. 1897-1914 közti kötetei.
