Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József
74 Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011) tagozataiból alakult, tanáraik nagy részét, tizenhét professzort nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezte ki a kultuszminiszter. A debreceni egyetem - az orvosi kart kivéve - 1933 tavaszáig a Kollégium épületében működött. Erdős József az 1914-1915-ös tanévben egyetemi dékánként vezette tovább immár az ország első és egyetlen református hittudományi karát. Négy tanévben töltötte be az egyetemen a dékáni, egy ízben, 1917-18-ban a rektori tisztséget.21 Rektori beszámolójában a szokásos jelentési elemeken kívül 1918 augusztusában egyfelől az orvostudományi kar építkezéseiről számolt be, másfelől az egyetemi intézmények háborús igénybevételéről.22 1937-ig 43 irodalmi művét sorolja fel Erdős Józsefnek a Zoványi- Ladányi-féle Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, amihez hozzávehetjiik a teológiai hallgató korában a Hittanszaki Önképző Társulat Közlöny című újságjában Wesley János címen közölt tanulmányát, ami új beállításban tárgyalta témáját. Szerkesztőségi tagja és rendszeres cikkírója volt a Debreceni Protestáns Lapnak, cikkeket közölt ugyancsak rendszeresen a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, ami Budapesten jelent meg, és országosan olvasott, mérvadó protestáns hetilap volt. 1905-től választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, tanulmány- szerzője a Theologiai Szaklapnak, a Protestáns Szemlének. A Debreceni Református Kollégium különböző címeken, de rendszeresen megjelenő évkönyvében megtalálhatók terjedelmes és színvonalas tanulmányai, amelyeket tanszéki, dékáni és akadémiai igazgatóként hivatalba lépésekor elmondott. Az akadémiai igazgatói székfoglalót közvetlen elődei nem gyakorolták. Szorosan tudományszakába vágó alapvető munkák, tankönyvek mellett a teológia más területeire is eredményesen kalandozott át, de szívesen írt a gyakorló lelkészek számára fontos segítséget jelentő munkákat. Nem hiányzik a hazafias irányultságú publikációja sem. Az egyetem keretében végzett teológiai oktatás kérdéséről írott jelentős műve a debreceni egyetem megnyitása évében látott napvilágot. (Theologia az egyetemen. Debrecen, 1914.) 1936-ban megírta Baltazár Dezső, a tanítvány című munkáját, melyben az abban az évben elhunyt volt tanítvány püspökre és közéleti személyiségre emlékezik. Tanítványai tisztelő ragaszkodással viszonyultak Erdős Józsefhez tanpályájuk alatt és az után. Ezen nem is csodálkozhatunk azok után, amilyen segítőkész, korabeli szóhasználattal szólva atyai viszonyban volt diákjaival az általunk már vázolt dékáni, diákegyesületi felügyelő tanári és professzori működése során. 1906. június 25-én töltötte be Erdős József lelkészi szolgálata 25., teológiai tanári működése 18. évét. Ebből az alkalomból ötven aláírással volt tanítványai egy hálásan emlékező iratot publikáltak önálló nyomtatványként és a Debreceni Protestáns Lapban. Méltatták az ünnepelt munkásságát, felsorolták, hogy milyen értékesen tevékenykedett a közügyekért, és szubjektív hangot is megpendítve vallottak mindarról, amit személy szerint köszönhettek tanáruknak. Alapítványt hoztak létre, amely- lyel a gyakorló lelkészek és segédlelkészek tudományos munkáját óhajtot21 Varga, 1968.316-317. 22 Varga, 1968.275-277. p.
