Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József

70 Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011) ben elhunyt apósa, Hermann Friedrich Kohlbrügge (1803-1875) reformá­tus lelkipásztor utolsó szolgálati helyére, Elberfeldbe ajánlotta be, ahol 1879 második felében segédlelkészként tevékenykedett és folytatta tanul­mányait. Kohlbrüggét a neves egyháztörténész, Heussi a württembergi pietisták közé sorolja,5 ami azonban kiegészítésre szorul. Kohlbrügge ugyan ébredési irányzatú volt, de szigorúan hitvallásos református, aki minden hitvallásos­ságot elutasító irányzattal szemben állt, akár a racionalizmus, akár a libera­lizmus, akár az evangélikus és református egyházat egyesítő német unionált egyház, akár a pietizmus részéről merült fel az. A magyar reformá- tusságra hatással volt, amennyiben Rácz Károly (1842-1925) 1866-ban bécsi ösztöndíjas ideje alatt megismerte Kohlbrügge tanait, az ő kátéja nyomán Kis Káté címen Elberfeldben adott ki a következő évben egy mun­kát, és Szabad Egyház című újságjában propagálta Kohlbrügge tanításait, de még további két önálló munkát is kiadott Kohlbrügge tiszteletére.6 * Erdős 1880 februárjától Debrecenben, Révész Bálint püspök segédlel­késze volt, majd 1881 júliusától Pancsovára választották lelkipásztornak, 1884 szeptemberében pedig Újsóvén iktatták be lelkipásztori tisztségébe. Német nyelvtudásának köszönhette mindkét lelkészi állását, mert Pancsovának nyelvileg kevert, német-magyar református, Újsóvénak né­met tagságú evangélikus és református vegyes felekezetű volt az egyház- községe.? 1881-ben kötött házasságot György Juliannával, szülővárosa, Szatmárnémeti református lelkipásztorának leányával, házasságukból hat gyermek született, de öt nőtt fel. A feleség 1922-ben hunyt el.8 5 HEUSSI, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp., 2000. 464-465. p.; CSOHÁNY, 1973.110. p.; CZEGLÉDY, 1988. 570. p. 6 Szabad Egyház című havilapját 1884 és 1915 között adta ki Rácz Károly, amely­ben Erdős József is rendszeresen publikált, továbbá debreceni elvbarátai, részint tanártársai is rendszeresen írtak a lapba. Rácz további fontos publikációi: RÁCZ KÁROLY: Kohlbrügge Hermann Frigyes emlékezete. Debrecen, 1875.; UŐ: A Heidelbergi Káté. (Kohlbrügge után ford.) Debrecen, 1891. ? Vö.: CSOHÁNY JÁNOS: A Leuenbergi Konkordia előfutárai Magyarországon. A magyarországi evangélikusok és reformátusok kéri és nagygerezsdi egyezménye 1830-ban és 1833-ban. In: Theológiai Szemle, 1984. 5. sz. 306-309. p.; CSOHÁNY JÁNOS: Magyar protestáns egyháztörténet. 1711-1849. Debrecen, 1994. (A Debre­ceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei 5.) (3. bőv. kiad.) 119-125. p. 8 Gyerekeik közül József ügyvéd lett, Károly (1887-1971) édesapja egyetemi kated­ráját nyerte el és annak jogutódjáról, az 1950-től Debreceni Református Teológi­ai Akadémia újszövetségi tanszékéről ment nyugdíjba. Erdős Julianna Kiss Al­bert ároktői református lelkipásztor, Erdős Rózsa Ötvös Ferenc nyékládházi református lelkipásztor felesége lett, míg Erdős Mária Varga Zsigmond reformá­tus lelkész, későbbi debreceni egyetemi tanárhoz ment nőül. Varga Zsigmond és Erdős Mária első gyermeke, ifj. Dr. Varga Zsigmond (1919-1945) apjához hason­lóan ígéretes tudósi pályáját törte derékba a nácizmus, mert Bécsben 1944-ben a Gestapo letartóztatta, és a guseni koncentrációs táborban halt meg 1945. márci­us 5-én. Mária lányuk Bodonhelyi József későbbi budapesti református teológiai professzor neje lett. Erdős József és György Julianna szülei nem éltek már, ami­kor azok gyerekeiket nevelték, Erdős Károly mondta nekem, hogy ők nem ismer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom