Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József
Simái Erdős József 71 Gyülekezeti lelkipásztori szolgálata idején bontakozott ki Erdős József tudományos publikációs tevékenysége. Bibliamagyarázatot közölt, sajtóban cikkezett, önálló művei közül 1884. március 31-én Hódmezővásárhelyen a békés-bánáti egyházmegyei lelkészi értekezletén felolvasta Zwingli Ulrik élete és reformátori működése főbb vonalakban (Debrecen, 1884.) című művét. A Debreceni Protestáns Lap mutatványt közölt a munkából, majd hírt adott könyvismertetési rovatából az említett felolvasásról. Megírta, hogy nem oknyomozó történetet írt a szerző, hanem a nagyközönségnek is érthetően, de a szakirodalomra támaszkodva megbízhatóan rajzolta meg Zwingli életét, küzdelmeit, halálát.« Lefordította és megjelentette A Heidelbergi Káté (Lugos, 1884) című alapvető református hitvallási iratot, mégpedig eredeti szövegével. Erre azért volt szükség, mert a 18. században a Helytartótanács szigorú parancsára csak megcsonkítva adhatták ki, azaz a katolikusok által kifogásolt részeket ki kellett hagyni. 1791 után kiadhatták volna a magyarországi reformátusok a csonkítatlan kátét, de nem tették. (Az erdélyiek 1793-ban a teljes káté szöveget adták ki.) Erdős József csonkítatlan kátékiadását ezért nagyra becsüli a református tudományosság, olyannyira, hogy sok kiadása után 1954-ben is csupán némi nyelvi korszerűsítéssel jelent meg. Jóval később, de a Magyarországi Református Egyház másik hivatalos hitvallását is Erdős József fordította le és adta ki magyarázatokkal (A Második Helvét Hitvallás Debrecen, 1907), ami szintén sok kiadást ért meg és az 1954-ben megjelent is Erdős alig változtatott szövege maradt és az ő nevét viselte. Az újsóvéi ev[angélium szerint] ref[ormált] egyház múltja és jelene (Bp., 1885) figyelemre méltó egyházközség-, iskola- és helytörténeti munkának bizonyult. 1888 áprilisában a Bécsi Egyetem Protestáns Teológiai Karán licenciátusi tudományos fokozatot szerzett, ennek birtokában nyerte el még abban az évben a Debreceni Református Kollégium Teológiai Akadémiáján az újszövetségi tudományok és az ószövetségi bevezetés tanszékét. Merőben új volt tanszéke, mert elődje még az addigi hazai és külföldi hagyományt követve az ó- és újszövetségi bibliai tárgyakat oktatta.9 10 Jó ideig heti hét órája volt Erdős Józsefnek, ami 1892-1893-ban tízre emelkedett, mert vallásbölcseletet is ő adott elő, sőt hamarosan a német nyelv tanításával tovább emelkedett óraszáma. A német nyelvoktatást maga vállalta és ték a nagypapát és a nagymamát. KOCSIS, 1996.; Varga Zsigmond: A Krisztus szolgálatában megdicsőített ifj. dr. Varga Zsigmond okleveles református lelkész emlékezete. Debrecen, 1949. Erdős József mondogatta kedélyes öniróniával vegyes öntudattal, hogy „három okos ember van Debrecenben: Én, a Kari fiam, meg a Zsiga vöm.” Erdős József számos egykori tanítványától, vagy már nyugdíjas idejében őt ismert lelkésztől hallottam egybehangzóan ezt az anekdotaszámba menő mondást. 9 Debreceni Protestáns Lap, 1885. 7. sz. 59. p.; A Péter apostol neve alatti két levél népszerű magyarázata. Gyakorlati Bibliamagyarázatok, 1883-84. 10 1888. szeptember 11-én a Kollégium Dísztermében Pál apostol élete, jelleme és teológiája címmel tartott székfoglaló beszédével foglalta el tanszékét lie. Erdős József. 1888-89-iki évkönyv a Debreceni Ev. Ref. Főiskola akadémiai tanszakiról. Szerk.: LlSZKA NÁNDOR. Debrecen, 1889. 7-47. p. (továbbiakban: Akad. Évkönyv.)
