Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: A vegyes házasságok jogi szabályozásának története az Erdélyi Nagyfejedelemségben 1841 előtt
26 Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011) szöbölte a reverzálisok visszatérését a gyakorlatba, azonban hagyott egy rendkívül fontos joghézagot is: hallgatott Mária Terézia azon rendelkezéseiről, amelyek előírták, hogy a vegyes házasságokat és a válásokat katolikus egyházi fórumon kell végezni. Az udvar a katolikus tiltakozások nyomán még 1792-ben rendeletet küldött a Guberniumnak, amely megerősítette ezen állapotokat: a vegyes házasságokat katolikus pap előtt kell kötni és katolikus egyházi bíróság előtt kell elválasztani. A házasságkötés útjába a katolikus papság azonban semmilyen akadályt nem gördíthet, reverzálist nem kérhet. A protestáns lelkészek előtt kötött vegyes házasságok titkosnak, tehát érvénytelennek számítanak.16 Noha a reverzálisok továbbra is tilosak maradtak, a katolikus papság kezében még mindig elégséges eszköz volt arra, hogy a házasság szentségi jellegéből folyó következményeket megvédhesse. Ez a rendelkezés és még egy másik, amely ugyanazon esztendőben kelt,1? és amely az érvényesség határidejét egy új artikulus megalkotásáig tartotta fenn, a katolikus egyház jogkörén belül hagyta a vegyes házasságokat. A fejedelem a rendeletet 1802-ben megismételte és megerősítette Erdély számára. Mindez elégséges feszültséget halmozott fel az elkövetkező húsz évben ahhoz, hogy 1811-ben újra szőnyegre kerüljön a kérdés. Az 1810-11-es törvényjavaslatok Az 1811-12. évi országgyűlés a törvényjavaslatok tekintetében rendkívül termékenynek bizonyult. Amint azt a törvényjavaslatokhoz mellékelt, királynak küldött tudósítás is mutatja, a vallási ügyek tekintetében hozott törvénytervezetek a 92., 93., 94. sorszámokat viselték. A tudósítás az új törvényjavaslatok megalkotását az uralkodó két 1792-es Guberniumnak küldött - említett - leiratával indokolta, amelyek a katolikus rendek és a protestáns felekezetek közötti nézeteltérések miatt új törvényalkotás szükségességét ismerték el az áttérések és a vegyes házasságok megkötése és elválasztása ügyében.18 A vegyes házasságokkal a 93. és 94. tervezet foglal16 Vö. Statuta almae dioecesis Transsilvanicae. Anno 1822 die 17-ma Aprilis in Synodo Dioecesana publicata et Concordibus votis approbata. Claudiopoli, é.n. [1822] (továbbiakban: Statuta. 1822.) Pars II. Sectio V. Art. 18.133. p. A Statuta itt az 1792/7504-es, augusztus 29-én kelt királyi leiratot emelte egyházi törvény erejére. A rendelkezés 1822-ben is érvényben volt még, és érvényben is maradt, így vehette fel Szepessy Ignác püspök elhíresült Stafufűjába. ‘7 Az Erdélyi Nagy Fejedelemség MDCCCIXdik Esztendőről MDCCCXdikre által nyújtatott és Sz. Jakab Havának 9dik napjától fogva Kolosvár városában folytatva tartatott országos gyűlésének jegyző könyve. Kolosváronn, 1811. (továbbiakban: Országgyűlési jegyzőkönyv. 1811.) 785. p. (3372. sz.) A Statuta és az ország- gyűlési jegyzőkönyv két ugyanolyan tartalmú, de más udvari szám alatt kiadott rendelkezést tesz ugyanarra a dátumra. (1792. augusztus 29.) Az a tény, hogy a Statuta által idézett dokumentum nem tartalmazza a jegyzőkönyv által megjelölt kitolt határidőt, valószínűsiti, hogy a rendelkezések nem azonosak. így dátumbeli tévedésről lehet szó. Ám azt, hogy melyik forrás tévedett, további kutatások során kell megállapítanunk. 18 Vö. Országgyűlési jegyzőkönyv. 1811. 905-906. p.
