Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: A vegyes házasságok jogi szabályozásának története az Erdélyi Nagyfejedelemségben 1841 előtt
A vegyes házasságok jogi szabályzásának története 27 kozott. Előbbi19 a vegyes házasságok megkötésének módját szerette volna felülírni. Az érvényes szabályozás szerint a vegyes házasságokat katolikus pap előtt kellett megkötni, akinek semmilyen akadályt nem szabadott a házasságkötés útjába állítania. Minden más hitvallású papnál megkötött vegyes házasság érvénytelennek számított.20 A szóban forgó törvénytervezet 1810-ben ezen a helyzeten próbált változtatni az erdélyi rendi alaptörvények által kimondott teljes vallási egyenlőségre hivatkozva. A tervezet azt a megoldást javasolta, hogy „a vegyes házasságok megkötése bármely házasítandó személy saját vallású plébánosa által, és mindenkinek vallása saját szertartása szerint vitessen keresztül”.21 A törvénytervezet nyilvánvalóan azt célozta, hogy a reverzálisok lehetőségét kizáró 1792-es törvények által hagyott utolsó joghézagot is kiküszöbölje. A protestánsok attól féltek, hogy a nyilvánvaló rendelkezések ellenére a katolikus papság reverzálist kérhet. A már említett kísérő irat megindokolta a törvénytervezet által javasolt megoldást: szeretnék helyrehozni a vallások egyenlőségét az idők folyamán ért jogtalanságokat. Az idők, amelyre hivatkoznak, Mária Terézia korát jelentik. A törvénycikk az Approbatae Constitutionesre, a Diploma Leopoldinumra, valamint az 1792/53. tc-re való hivatkozása előre vetíti azt is, hogy az 1830-as években tartott országgyűléseken miért nem vált sosem politikai értelemben vett liberális jelszóvá Erdélyben a vallások teljes viszonossága a magyarországi felekezeti vitákhoz hasonlóan. Egyszerűen nem volt szükség erre, mivel az erdélyi rendi alkotmány elvileg biztosította a teljes vallási egyenlőséget, és az erdélyi rendeknek így csak arra kellett törekedniük, hogy a fent említett törvényeket következetesen gyakorlatba ültessék.22 A kísérő irat indoklásában a rendek arra hivatkoztak, hogy Eu19 De modalitate copulationis in mixtis matrimoniis observanda. Országgyűlési jegyzőkönyv. 1811. 989. p. 20 Vö. Statuta. 1822.133. p. Ezt a már ismertetett reskriptumot sérelmezték a protestánsok, amikor az 1810-es országgyűlésen panaszaikat előadták, kiemelve annak ideiglenes voltát. Ezzel indokolták azt, hogy új törvényt kell hozni a vegyes házasságok kötésének és az elválasztásnak ügyében. Vö. Országgyűlési jegyzőkönyv. 1811. 780. p. A katolikusok arra hivatkozva, hogy nem ez az alkalmas pillanat arra, hogy egy ilyen törvényt hozzanak, először megpróbálták elodázni a töivényhozási procedúrát, ám később mégis vitába kellett bocsátkozniuk a szándékuk mellett kitartó protestáns rendekkel. Uo. 783. p. 21 Vö. „ut in matrimoniis mixtis copulatio per cujusvis copulandae personae suae Religionis Parochum, & juxta sacramentum cujusvis Religionis adaptatum peragatur.” (A szerző fordítása.) Országgyűlési jegyzőkönyv. 1811. 989. p. Az es- ketés módja a protestánsok törvénytervezet megalkotása előtt benyújtott javaslataiból derül ki: „Minthogy pedig a válás dolgának nevezetes fundamentuma a Hitlés, a külömböző Vallásuak egyben-eskettetése alkalmatosságával légyen jelen mind a két Fél Papja, amint az b.e. Felséges Fejedelmünk Ildik Jóseff Császár uralkodása alatt-is gyakoroltatott, és kit-kit a maga Vallásán lévő Pap eskessen öszve.” Uo. 782. p. 22 Később látni fogjuk, hogy a Wesselényi Miklós közvetítésével Erdélybe is beszivárgó magyar liberalizmus eszméinek hatására 1834-ben történik egy gyenge kísérlet arra, hogy a vallási egyenlőséget és viszonosságot organikusan elhelyezzék egy ellenzéki politikai program keretében, azonban Wesselényi 1838-as kimara-
