Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: A vegyes házasságok jogi szabályozásának története az Erdélyi Nagyfejedelemségben 1841 előtt
A vegyes házasságok jogi szabályzásának története 25 sági akadályok alóli felmentések tekintetében amelyek súlyosan sértették az egyházat.^ Az 1791—92-es törvénycikkelyek II. József halála után a rendek a protestáns többségű Erdélyben arra törekedtek, hogy a császár által a vallási egyenlőséget szolgálni hivatott intézkedések lehetőleg fennmaradjanak, a vallási felekezetek belső egyensúlyát felborító, felvilágosult indíttatású rendeletek pedig érvényüket veszítsék. A törvényhozói munka vallási vonatkozású szövegeinek bősége mutatja, hogy II. József tevékenysége mennyire felforgatta az állapotokat Erdélyben. Egész sor törvény született, melyek közül az 53. te. volt alapvető jelentőségű, amely az elvi vallási egyenlőséget erősítette meg az erdélyi rendi alkotmány 16. századi rendelkezéseinek szellemében. Az 1791-92-ben tartott diéta 153. sz. törvényjavaslata a vegyes házasságból született gyerekek vallásáról úgy rendelkezett, hogy azok nemük szerint kövessék szüleik vallását, meghagyva a II. József-féle rendelkezést e tekintetben.>4 A törvénycikkelyt a király a következő formában hagyta jóvá: „A különböző vallású szülőktől, illetve Vegyes házasságokból való gyermekek szüleik nemét kövessék, és a hímneműek az atya, a nőneműek pedig az anya vallásában neveltessenek és kereszteltessenek. Bármely ezzel ellenkező szerződés érvénytelen.”1'5 A zárómondat a reverzálisok tilalmát iktatta újfent törvénybe, annyit enyhítve a II. József-féle törvényeken, hogy egyszerűen fölöslegessé tette (érvénytelennek nyilvánította) azokat, mindazonáltal átmentve ezzel a jozefinizmus koncepcióját, amely alkalmasint megfelelt a protestáns rendek érdekeinek. Az 1792. évi törvényekkel a katolikusok elégedetlenek voltak. A Státus tiltakozott a trónt elfoglaló I. Ferenc császárnál. A törvénykezés kikü- * 107 ‘3 Vö. PERÉMY IMRE: Tíz év a magyar egyház történetéből, 1780-1790. Bp., 1904. 107. p. A rendelkezéseket közli: BŐD PÉTER: Házassági rajz, avagy a házassági törvényekről való tanítás. Ford.: Kisbaconi Benkő László Kolosvárt, 1836. 207- 235- P‘4 Az erdélyi három nemzetből álló rendeknek 1790-dik Esztendőben Karátson Havának 12-dik napjára Szabad Királyi Városba Kolosvárra hirdetett és több következett napokon tartatott közönséges Gyűléseikben lett Végzéseknek és foglalatosságoknak Jegyző Könyve. Kolosváronn, 1832. 93. p. ■s Az erdélyi három nemzetekből álló rendeknek 1793-dik esztendőben Kis Aszszony Havának 20-dik napjára szabad királyi városban Kolosvárra hirdette- tett és több következett napokban tartatott közönséges gyűléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak jegyző könyve. Kolosváratt, é.n. 89. p. Az eredeti szöveg: „Erga communem Statuum et Ordinum Consensum benigne annuente Sua Majestate Sacratissima determinatum est: ut Proles e Diversarum Religionum Parentibus, sive mixtis Matrimoniis suscipiendae sexum suorum parentum sequantur, & masculi in Patris, foemellae vero in Matris Suae Religione educentur, ac batisentur. Contractibus quibusvis in contrarium non valentibus.” (A szerző fordítása.) A törvény végül az 57. szám alatt lépett érvénybe, igy idézi Kovács Miklós körlevele, az összes korabeli forrás és a Monarchia idején a századfordulón kiadott Corpus Juris Hungarici is. Vö. Magyar törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények. Szerk.: MÁRKUS DEZSŐ. Bp., 1900. (továbbiakban: Magyar törvénytár. 1540-1848.) 547. p.
