Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
30 Egyház történe ti Szemle X1I/1 (2011) 2.9. Dávidházy III. Sámuel gyermekei Feleségétől, Zilahi Máriától összesen 12 gyermeke született, akik közül csupán hat érte meg a felnőttkort. Elsőszülött gyermekük, Dávidházy Karolina 1820 októberében született. 1839-ben kötött házasságot Makai István mezőberényi lelkésszel, de férje korai halála miatt, egy év múlva özvegyen maradt. 1845-ben újra házasságra lépett, férje Sinay Károly, mikepércsi, bodóházi birtokos, debreceni polgár lett. Ez a bizonyos Sinay Károly unokája Sinay Miklósnak,152 a híres debreceni professzornak és a tiszántúli szuper- intendensi címért hosszas és ádáz harcot vívó lelkésznek. Nagyapjától nemességet is örökölt.162 * * 165 Mindenesetre az összes rossz pletyka ellenére, amely a Sinay gyermekeket és unokákat körbelengte,l6i azt el lehet mondani, hogy szoros kapcsolatban maradtak mindannyian, a Sinay Miklóst ért sérelem ellenére is, a református egyházzal. Sinay Károly testvére például a már emlegetett Ecsedy Gábor, gyulai református lelkipásztor leányát vette feleségül.165 Öt gyermekük született: Sándor, Ida, Gábor, Károly és Karolina. Dávidházy Karolina 1886 márciusában hunyt el. Három csecsemőkorban elhunyt testvére után született 1827-ben Dávidházy Petronella. Férje Imre Sándor volt, Imre József református lelkész és Váczy Zsuzsanna 1820-ban született fia. 1849-ben házasodtak össze. Imre Sándor Hegyközpályiban született, Debrecenben elvégezte a teológiai, jogi és bölcseleti tanulmányokat, tanított Hódmezővásárhelyen, majd pedig, ami számunkra fontos, 1847-ben Gyomára került segédlelkésznek, ahol megismerhette az akkor épp húszesztendős Petronellát. 1848- ban Kossuth mellett is tevékenykedett, majd a szabadságharc leverése után visszatérve Hódmezővásárhelyre, a helyi gimnáziumnak tíz éven keresztül igazgatója is volt. Debrecenben, a református kollégiumban és Kolozsvárott, az egyetemen görög, latin és magyar irodalmat tanított, ezekkel kapcsolatosan számos cikke, könyve jelent meg. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, és 1879-től rendes tagja az Akadémiának. Imre Sándor 1900- ban, felesége 1909-ben hunyt el.166 Két gyermekük született: Imre József 1851-ben, és Imre Lajos 1858-ban. Előbbi orvos lett, gyermeke volt Imre Sándor, híres pedagógus. Utóbbi Hódmezővásárhelyen élt, egy időben a tsak 21 Maii tétetett főidbe, a’ mikor már ő szegény M’ amié feloszlott: én is mind addig fen tartatni kívánok halálom után míg testem rothadásba átmenni nem kezd.” TtREL. DLL. I. 42. Dávidházy Sámuel végrendelete. É.n. 162 Sinay Miklós nevét általában Sinai formában használja a szakirodalom, de itt az egyszerűség kedvéért a gyermekei és unokái névhasználatához igazodva Sinay formában adom meg. 165 Sinay Miklós életére ld.: RÉVÉSZ IMRE: Sinai Miklós és kora. Adalékok a XVIII. századvég magyar társadalomtörténetéhez. Bp., 1959. (továbbiakban: RÉVÉSZ, 1959 ) különösen a család származására: Uo. 17-18. p., az 1783-ban megszerzett armálisról: Uo. 19. p. l64 Sinay Miklós számos ellensége a gyermekeit sem kímélte a vádakkal, rágalmakkal. Csak néhány vád, amely a Sinay fiúkat érte: csalnak, lopnak, részegeskednek, paráználkodnak. Vö. RÉVÉSZ, 1959. 23. p. 155 Ld. KÓSA, 1993. 83. p. 166 imre Sándor életrajzát és fontosabb műveinek felsorolását ld.: SziNNYEI, 1897. V. köt. 92-97. p.
