Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

88

Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011)

lasztásának hívei. Az akkor érvényben lévő jogszabályok azonban egyes szabadegyházi felekezetek szerint az állami elismerés függőségi viszonyt jelentene számukra, ezért nem igazán keresték az állami elismertetést. Másrészt az 1895. évi törvény olyan feltételeket is szabott, amelyet nem is nagyon teljesíthettek, mint például a lelkészek hazai képzése.66 * A VKM a fentieken túl a honvédelmi miniszterhez intézett átiratában javasolta, hogy a vallási meggyőződésből fegyveres katonai szolgálatot megtagadók számára biztosítsák a fegyver nélküli katonai szolgálatot.57

A BM javaslata szerint az elismert és az el nem ismert vallási gyülekezetek, illetve szabadegyházak az 1895/43. te. valamint az 1946/1. te. alapján szabadon működhetnének. Vallásos elveiket szabadon terjeszthetik szóban és írásban. Egyesületként vallásos összejöveteleik nem tartoznak a jogszabályok alá, jogi személlyé pedig úgy válhatnának, ha gyülekezetben való nyilvántartásukat a területük illetékes I. fokú törvényhatósági tisztviselője útján a belügyminiszterhez bejelentik. Országos szinten szervezeti szabályzatukat a belügyminiszternek kellett volna bemutatniuk, aki felügyeleti joggal rendelkezett volna felettük. Ha a közrendet, a közerkölcsi- séget sértő, vagy a vallási jellegtől eltérő tevékenységet folytatnak, a belügyminiszter jogaival élhet. Minden vallási ügyet érintő intézkedés vagy kedvezmény a szabadegyházakra is érvényes. A javaslat elkészítésekor még kötelező hitoktatás területén pedig a szülő jogává akarták tenni, hogy gyermekeik számára kiválasszák az oktatást végző lelkészt, aki lehetett szabadegyházhoz tartozó személy is.68

Az 1947 és 1949 közötti években tovább javult a magyarországi szabadegyházak közjogi helyzete. Az 1947/33. törvény megszüntette a bevett és az elismert felekezetek közötti különbséget.6« Az 1949. évi magyar alkotmány pedig kimondta az állam és az egyház szétválasztásának elvét.70 A fakultatív hitoktatás bevezetésével pedig gyermekeiknek nem kellett más, elismert vagy bevett felekezet hittanát tanulni.71 Helyzetüket azonban nehezítette, hogy törvényesen elismert vallásfelekezetté alakulásukra vonatkozóan az 1895/43. törvénycikk 7-8. és 18. §-ai érvényben maradtak. Eszerint az elismerés megtagadható, ha ellentétes a vallási közösség működése a közerkölcsiséggel és az ország törvényeivel, azonos hitelvi és szervezeti téren valamelyik elismert vallásfelekezettel, illetve sérti valamelyik törvé66 A VKM levele a belügyminiszterhez (Dr. Nagy Vilmos államtitkár írta alá) (Budapest, 1946. június 7.) 10.553-1945. sz. RZ. I-A-6. (BL)

6? A VKM jelentése a köztársasági elnökhöz. 1947. február 21. (SzJ)

68 BM javaslatok. (Másolat.) (SzJ.) (A másolat nem tartalmazza a pontos dátumot.)

6« A VKM törvényjavaslata, amelyet végül elfogadott az Országgyűlés, csak részben elégítette ki az MSZSZ követeléseit. Átmenetileg azonban el tudták volna azt a megoldást képzelni, hogy „tételes törvény mondaná ki a formálisan megalakult vallásfelekezetek egyenjogúságát, köztük csupán az a különbség állna fenn, hogy az egyik elfogadná az állam pénzbeli támogatását, a másik pedig nem. így nem érhetné jogsérelem egyik egyházat sem, viszont a magyar demokrácia minden egyháznak megadná azt, ami a demokráciának lényege: a szabadságot”. ERDŐS Jenő: Szüntessék meg a vallásfelekezetek bántó és antidemokratikus megkülönböztetését. In: Kis Újság, 1947. november 16.

70 Az 1949/20. te. 54. §-ának (1)—(2) bek.

71 Az 1949. évi 5. törvényerejű rendelet.