Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 89 nyesen elismert egyház érdekeit. Az állam által elfogadott szervezeti szabályzaton megtett későbbi változtatást kötelesek voltak jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjeszteni. Az MSZSZ az államhatalommal szembeni legáttekinthetőbb ügyrendezés érdekében minden tagegyháza számára kérni szándékozott a kormányzati elismerést.72 Állami elismerést csupán a jelentős amerikai befolyással rendelkező Magyarországi Metodista Egyháznak sikerült elérnie 1947-ben. A Hetednapi Adventisták Felekezete ez irányú törekvései sikertelenek maradtak 1948-ban. A VKM az adventisták kérelmének jóváhagyása mellett foglalt állást, de az Igazságügyi Minisztérium az elutasítást javasolta két okra hivatkozva: 1. A felekezet hitelveit tartalmazó felsorolás 23. pontja az állami törvényeknek való engedelmességet alárendelte az isteni parancsolatoknak, ami ellentétben állt az 1895/43. törvénycikk 3.§-ával. 2. A felekezet által beadott szabályzat 24. §-a szerint az országos választókonferencia kétharmados szavazattöbbséggel szabályokat alkothatott, amelyek akár el is térhettek az állam által esetlegesen jóváhagyott szervezeti szabályzattól. Ennek tiltása ugyanis nem szerepelt benne. Az Igazságügyi Minisztérium jóindulatát jelzi ezekben az években, hogy a fentieken több ponton javítást javasolt a későbbi viták elkerülése végett, amelyek az egyház belső életére, a pénzügyi, adminisztratív, szervezeti területére terjedtek ki.73 Az államilag el nem ismert szabadegyházak számára működésükhöz a legális alapot az MSZSZ jelentette. A Szövetség a tagegyházain kívül más újprotestáns közösségek felügyeletét is vállalta. így legális működés lehetőségét biztosították ezekben az években a pünkösdi mozgalom csoportjai, a Hetednapi Reform Adventisták Felekezete, illetve a nazarénusok számára is. A történelmi egyházakkal ellentétben - amelyeket 1946 nyarától egyre több támadás ért - a szabadegyházak ezt a periódust valóban a „felszabadulás éveiként” élték meg.74 Az 1945 és 1948 közötti években a szabadegyházi közösségek életében nem csupán a közjogi területen, hanem a mindennapokban is komoly javulás következett be. Hitéletüket mindenféle zaklatás nélkül gyakorolhatták, missziós lehetőségeik kitárultak a középületekben tartható nyilvános előadások tartásával, valamint a könyvek, traktátok, újságok kiadásával, terjesztésével. Az iskolákban a tanítás után lehetőség nyílt istentiszteletek tartására.75 Az MSZSZ vezetői ezért az érdekképviseleti tevékenységük mellett az evangéliumi hívők lelki egységének előmozdítása érdekében hitbuzgalmi konferenciákat, csendes napokat, imaközösségeket szerveztek. 1947. november i-jén szombat este a Zene- akadémián vallásos reformációs ünnepélyt tartottak.76 Az MSZSZ a cente- náris ünnepségekbe is bekapcsolódott 1948-ban. A tagegyházak bár külön- külön is megemlékezhettek az 1848-as forradalomról, de mivel a vallásszabadsági eszmék szempontjából óriási jelentőséget tulajdonítottak ennek, 72 MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. július 14.) RZ I-A-21. (BL) 73 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) K 579. (= Igazságügyminisztérium általános iratai.) 84. cs. 86736/1948. sz. 74 A BM 250105/1945. VI. 3. leirata. (AI) 73 VKM 132081/1946. számú átirat. (SzJ) 76 MSZSZ jegyzőkönyv. (1947. szeptember 3.) RZ I-A-17. (BL)