Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 87 a tanítási idő után, hanem az MSZSZ tagegyházainak is a VKM 132081/1946. rendelete értelmében.60 Az 1946. évi köztársasági államformáról szóló I. törvénycikk bevezető része pedig biztosította az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogaként a szabad vallásgyakorlatot. A kormány az 1946. július 4-ei rendeletében hatálytalanította az 1938. évi XVII. törvénycikk 3.§-át, amely alapján betiltották az általuk szektáknak nevezett vallásos gyülekezeteket, és vagyontárgyaik felől rendelkeztek.61 A belügyminiszter érvénytelenítette az 1939-es BM rendeletet, amely működésüket államellenesnek minősítette és betiltotta.62 Sőt a honvédelmi miniszter a katonaság területén is hasonló kedvezményeket biztosított lelkészeik számára, mint a bevett és elismert vallásfelekezetek egyházi személyei részére.63 A szabadegyházak pozitív várakozásait erősítette, hogy 1946-ban a BM és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) is komolyan foglalkozott a jogi helyzetük rendezésével. A VKM 1946 januárjában az újonnan alakulandó felekezetekkel kapcsolatos véleményezést az MSZSZ-re kívánta bízni. Az MSZSZ elnöksége az új törvény megalkotásáig vállalta a feladatot, mivel attól tartottak, hogy az esetleges negatív véleményük és az általános vallásszabadság elvi állásfoglalása között összeütközés jöhet létre. Az MSZSZ 1946 elején különösen azt tartotta fontosnak, hogy az állam a felekezetváltoztatást, illetve a hitoktatás engedélyeztetését egyszerűsítse.61 * A VKM a hatékonyabb ügyintézés érdekében a magyarországi szabad- egyházak pontosabb megismerésére törekedett, amelynek érdekében az MSZSZ vezetőitől részletes tájékoztatást kért a Szövetséghez tartozó egyhá- zak/gyülekezetek működésével kapcsolatban.66 A VKM 1946 júniusában javaslatot készített a magyarországi szabadegyházak jogi szabályozására. Elképzelésük szerint az el nem ismert felekezetek közjogi helyzetének végleges rendezéséig olyan jogszabályi rendelkezés megvalósítására lenne szükség, amely törvényes elismerés nélkül átmenetileg biztosítaná a szabadegyházak számára a törvényesen elismert vallásfelekezetek jogi helyzetét, és részükre is megadná az elismert felekezetek által is élvezett állami kedvezményeket. Ügyük intézése a BM-től a VKM-hez kerülne, tehát az állam nem közrendészeti, hanem vallási kérdésként kezelné ügyüket. A jogi szabályozás gátja a VKM szerint az 1895/43. te. korszerűtlensége. Elvi akadályként jelentkezett, hogy a szabadegyházak az állam legfőbb felügyeleti jogának tiszteletben tartása mellett az állam és az egyház teljes szétvá60 RZIII-c-15. 61 6720/1946 M.E. rendelet. (Másolat.) - Szigeti Jenő gyűjteménye. (továbbiakban: SzJ.) 62 363500/1939. és a 70095/1948. B.M. rendelet. (Másolat.) (SzJ.) 63 20100 /1946. N.M. rendelet. (Másolat.) (SzJ.) 61 MSZSZ jegyzőkönyve. (1946. január 25.) RZ. III-B-13. 66 A VKM érdeklődött az egyház pontos megnevezése, rövid hazai és külföldi története, hitelveik, missziójuk, esetleges világszervezetük, országos központjuk címe, vezetőik neve és címe, az egyházra vonatkozó statisztikai adatok, mint tagjaik száma, gyülekezeteik száma és földrajzi elhelyezkedése, a gyülekezetek vezetőinek és prédikátorainak neve, az intézmények helye, részletes leírása, vezetők neve és résztvevők/gondozottak, fontosabb kiadványok és folyóiratok felsorolása stb. iránt. A VKM levele az MSZSZ-hez. (1946. július 9.) RZ III-D-i.
