Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 85 jobban tudnák bizonyítani az angolszász egyházi összeköttetéseiknek a szovjetunióbeli evangéliumi keresztyének létezését és istentiszteleti szabadságát. A legnagyobb nyugati ellenérv - az orosz Biblia-bevitel megtiltása - ellensúlyozása érdekében Kiss orvosprofesszor Rákosinak azt javasolta, hogy a magyarok a zónán belül Rákosiék közvetlen ellenőrzése mellett nyomtassák ki és vigyék be az orosz Bibliát. Az MSZSZ vezetőinek erős baloldali kötődését jelzi, hogy az orvosprofesszor személyesen Rákosinak tette fel a kérdést, hogy a magyarországi szabadegyházaknak célszerű-e 1948 tavaszán a meglévő feszült egyházpolitikai helyzetben egy nagyobb demonstratív jellegű nyilvános összejövetelt szervezniük a kormányzat támogatása érdekében az 1945-ben kinyilvánított álláspontjuk („szabad államban szabad egyházak”) változatlan fenntartásának demonstrálása céljából.-»6 Felvetődött az MSZSZ vezetői körében az a gondolat, hogy valamelyik pártot megkeressék ügyük képviselete érdekében,-»6 de testületileg nem szándékoztak egyik politikai pártba sem belépni.-»7 Vallásszabadsági nézetük terjesztése érdekében Szabadegyház címmel lapot akartak indítani 1945 augusztusában.-»8 A lap főszerkesztőjévé Dr. Somogyi Imrét, felelős szerkesztőjévé Michnay Lászlót választották, míg szerkesztője Gyarmati Béla lett. A 16 oldalasra tervezett lap tartalmának háromnegyed részét vallásos tárgyú írások képezték volna terveik szerint.« A lap negyedévenkénti megjelentetésére kaptak engedélyt 1945 végén, 1946 elején.s° A periodika publikálása vontatottan haladt, ezért folyóirat helyett egy album megjelentetéséről hoztak határozatot, amely tartalmazza a tagegyházak jellegzetességeit, illetve szolgálja a magyar ébredés gondolatát.6» Az album végül Szabad Egyház címen 1947 tavaszán jelent meg kb. 6 ezer példányban, amelyből mintegy 450 példányt hivatalok, egyházak, pártok és képviselők számára küldtek el.* 47 * * * * 52 53 Nézeteik terjesztése érdekében 1947. május 17-én este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében pedig vallásszabadsági ünnepélyt rendeztek.-» A hatalomra jutott politikai erők egyházpolitikai céljai megegyeztek a szabadegyházak legfontosabb követeléseivel. A baloldal átmenetileg szövetségest látott bennük a politikai katolicizmus (valamint a többi történelmi egyház) elleni küzdelemben. Ehhez szívesen elfogadták a kisegyházak támogatását, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy az MSZSZ vezetőinek nyilatkozatai országos lapokban is megjelentek. Ezt támasztja alá Michnay László 1946. augusztusi nyilatkozata: « Dr. Kiss Ferenc levele Rákosi Mátyásnak. (1948. május 19-én) RZ. III-C-20.; Dr. Kiss Ferenc, Dr. Somogyi Imre és Michnay László levele a szovjet követhez. (1948) RZ III-C-18. 46 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. augusztus 24.) RZ III-B-10. 47 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. szeptember 11.) RZ III-B-11. 48 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. augusztus 24.) RZ III-B-10. 4« MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. szeptember 11.) RZ III-B-11. s° MSZSZ jegyzőkönyv. (1946. január 25.) RZ. III-B-13. 5» MSZSZ jegyzőkönyv. (1946. november 19.) RZ I-A-9. (BL) 62 MSZSZ jegyzőkönyv. (1947. április 22.) RZ I-A-16. (BL) 53 MSZSZ jegyzőkönyv. (i947.április 10.) RZ I-A-14. (BL)
