Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

84

Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011)

kívül, más felekezetűek is részt vehessenek/« Az MSZSZ vezetői 1945 júniusában felkeresték a Belügyminisztériumban Kiss Roland államtitkárt, és kérelmezték, hogy a szervezet egész országra érvényes arcképes igazolványokat adhasson ki. Szorgalmazták egy leirat elkészítését is, amely engedélyezi tagegyházai számára, hogy az egész országban istentiszteleteket tarthassanak, illetve híveiktől pénzt gyűjthessenek.* 40

Az MSZSZ egyes tagegyházai, illetve más szabadegyházak vallásszabadsági problémáit is képviselte az állami szerveknél. A Szövetség vezetői például írtak az adventista gyerekek szombati iskolalátogatási mentessége érdekében.41 Az adventista (szombatos) vallású közalkalmazottak részére pedig kérvényezték a szombatnapi munkavégzéstől való mentességet, akik a szombati munkaórák vasárnap, illetve hétköznapi túlmunkával való pótlását ajánlották fel.42 A nazarénusok esetében több alkalommal közbenjártak - sikertelenül — a vallás- és közoktatásügyi miniszternél fegyver nélküli katonai szolgálatuk ügyében.43 A Hetednapi Reform-Adventisták Felekeze- te részére 1949 nyarán adtak ki igazolást a Közigazgatási és Rendőrhatóságoknak, hogy a közösség az MSZSZ felügyelete alatt működik, ezért kérték, hogy velük kapcsolatban is az 1895:43. te. és a 250.105/1945. számú belügyminiszteri rendelet szerint járjanak el.44 *

Az MSZSZ vezetőinek érdekérvényesítő képességét elősegítették a kiváló baloldali kapcsolataik. Michnay László és dr. Somogyi Imre megyei direktóriumi tagok voltak a Tanácsköztársaság idején. Baloldali kapcsolatai voltak Kiss Ferenc orvosprofesszornak is. A Hetednapi Adventista Egyház esetében megemlítendő, hogy a felekezet által kiadott Boldog Élet Kiskönyvtár füzeteinek egy részét baloldali meggyőződésű orvosok, egészség- ügyi szakemberek írták. Kiss orvosprofesszor hazai és nemzetközi befolyását jelzi, hogy jelen volt 1948-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök estélyén, ahol Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes felhatalmazta arra, hogy 2-3 magyar szabadegyházi vezetővel közösen konkrét előterjesztést tegyenek egy oroszországi látogatásra vonatkozóan. Beutazásukra okként az merült fel, hogy a szabadegyházi vezetők személyes tapasztalatukra hivatkozva

■'« MSZSZ levele a VKM-hez. (1947. március 13.) RZ. III-C-8.

40 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. június 1.) RZ. III-B-7.

41 MSZSZ levele a VKM-hez. (1946. október 18.) RZ. III-c-9.

42 MSZSZ levele a kormány egyik miniszteréhez. (1949. augusztus 31.) RZ. III-c-35.

43 Az MSZSZ vezetői a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 1946 nyarán írt levelükben kifejezték, hogy a nazarénus katonakötelesek sorsa megoldandó kérdés mind a honvédség, mind a szabadegyházak számára. Kiemelték, hogy a nazarénus katonák nem a katonai szolgálat alól való kibújás, hanem a hitbeli meggyőződésük miatt kérték mindenkor a fegyveres szolgálat alóli mentesitésüket. Erős hitbeli meggyőződésüket igazolja, hogy többségük inkább elszenvedte a halálbüntetést, semmint megszegje hitbeli meggyőződését. Másfelől az első és a második világháborúban a fegyver nélküli katonai szolgálatot bátran teljesítették. Megoldásra külföldi példákat - elsősorban angolszász - javasoltak, "amely során a fegyver nélküli szolgálat kérdését egymás fölé rendelt bizottságok végeznék. MSZSZ igazolása a Közigazgatás és a Rendőrhatóság részére. (1949. július 16.); MSZSZ levele a VKM-nek. (1946. július 5.) RZ. III-C-4.

44 MSZSZ elnökségének levele a Közigazgatási és Rendőrhatóságoknak. (1949.

június 21.) RZ. III-C-30.