Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 83 Az államsegély megvonása - szerintük - nem rendítené meg a korábbi bevett egyházakat, mert az egyház lényege és ereje nem az organizációban, hanem az egyháztagok élő hitében található. Az élő hitű hívek készségesen hozzájárulnak az egyház személyi és dologi kiadásaihoz. Az egyházak anyagi vesztesége prognózisuk szerint átmeneti lesz, mert a hívek önkéntes adományai felülmúlják az állami támogatás nagyságát az észak-amerikai tapasztalatok szerint. A magyarországi példa is ezt támasztja alá. A too- 150 tagú szabadegyházi közösségek képesek lelkipásztort alkalmazni, míg a több száz vagy több ezer tagú egyházközségek a bevett egyházaknál nem tudják, vagy nem akarják lelkipásztorukat megfelelő ellátásban részesíteni. Az állam számára is hasznos volna, ha az egyházaknak adott pénzt inkább ország-építő, szociális és kulturális célokra fordíthatnád Az egyházak anyagi önfenntartó képességének felvetését korszerű programnak tarthatjuk. Egyrészt korlátozza az állam beleszólását az egyház életébe. Másrészt a lelkészséget/papságot a hatékonyabb hitéleti és lelkigondozói tevékenységre készteti, ha híveinek anyagi támogatásától függ a megélhetése. Történelmi és társadalmi okok miatt azonban Magyar- országon még demokratikus viszonyok mellett is hosszabb folyamat eredményeként lehetett volna megvalósítani az elképzelést, mint ahogy a memorandum szerzői elgondolták. Az MSZSZ vezetői tisztában voltak azzal, hogy az állam és az egyház közötti kapcsolat nem szüntethető meg teljesen, mert az államnak jogában áll az egyházi életet felügyelni a vallásszabadság biztosításával. Az egyházak pedig tanításukkal támogatják az államot a rend, a béke és a termelő- munka előmozdításában.34 35 Az MSZSZ vezetői a mindennapokban is ragaszkodtak ahhoz, hogy a hatóságok a bevett egyházakkal egyenlő bánásmódban részesítsék a szabadegyházi felekezeteket. Az 1945. június í-jei elnökségi ülésükön elhatározták, hogy tisztelgő látogatást tesznek Vass Zoltán budapesti polgármesternél, és megkérik, hogy valahányszor az állam az egyházakkal tárgyal, hívja meg a szabadegyházakat is.36 37 Az MSZSZ országos szinten is kérte, hogy a vallásfelekezeteket érintő jogszabály és egyéb rendelkezés kiadásainál az MSZSZ-hez tartozó felekezetek érdekeit is vegye figyelembe az államhatalom.^ Felléptek továbbá annak érdekében is, hogy tagegyházaik lelkészei a történelmi egyházak lelkészeihez/papjaihoz hasonlóan papi kedvezményben részesüljenek. Az MSZSZ ellenezte a kötelező hitoktatást, mert szerintük az evangélium értelmében senkit sem lehet kényszeríteni a vallástanulásra.38 Támogatták ezért a fakultatív hitoktatás bevezetését, illetve szorgalmazták, hogy a szabadegyházi szülők maguk dönthessenek gyermekeik hitoktatása felől. Gyermekeik pedig ne csupán a bevett vagy az elismert egyházak hittanát tanulhassák, hanem a szabadegyházi közösségekét is. Az MSZSZ tagegyházainak hitoktatásán a hozzájuk tartozó hallgatókon 34 Kiss et. al., 1945.10-13. p. 35 Kiss et. al., 1945.14. p. 36 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. június 1.) RZ. III-B-7. 37 MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. július 14.) RZ. I-A-21. (BL.) 38 A Szabad Egyházak Elnöki Tanácsának nyilatkozata a vallásoktatás kérdésében. (1947. március 31.) RZ. III-C-11.
