Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
20 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) túrán szolgálatot teljesítő vatikáni diplomatát javasolta. Czapik az utóbbit preferálta, mivel Budapesten volt üdítőre, Prágában pedig hasonló körülmények között szerzett tapasztalatokat. Az érsek a továbbiakban fontosnak tartotta leszögezni, hogy Verolinoval nincs baráti viszonyban, ajánlása tehát tárgyilagos. Konzultorok közé Giuseppe Casari1« szervitát ajánlotta, aki korábban tíz évig volt secretarius a budapesti nunciatúrán, folyékonyan beszélt magyarul, és az érsek leírása szerint igen okos, diszkrét és jó politikus volt.104 105 106 Végezetül megjegyezte, hogy a vizitátor gondolatáról sem a kormánnyal, sem mással nem tárgyalt, de a helyzet ismeretében biztosra vehető, hogy a vizitátor bejövetele, működése szabad lesz, és úgy a helyi tényezőkkel, mint a Szentszékkel szabadon érintkezhet. A személyi kérdések után a vizitáció célját fogalmazta meg, amelyben pontosan vázolta az egyházpolitikai helyzet rendezésének módjára vonatkozó konkrét tervét. A közelebbi célnak a tárgyalások megkezdésének lehetőségét nevezte, a távolabbi célnak pedig egy modus vivendihez hasonló, tárgyalások útján előkészített, a kormány és a Szentszék, vagy a püspöki kar között történő levélváltás keretében kivitelezett helyzetrendezést. Az érsek szerint a kormány hajlandó lenne erre, amelynek bizonyítására csatolta a korábbi tárgyalásokról, valamint a Rákosival folytatott szeptemberi megbeszéléséről készített beadványait.10? A pro memoria utolsó pontjában Czapik azonban nagyon józanul feltette azt az alapvető kérdést, remélhető- e, hogy a kormány a modus vivendit betartja.108 Válaszában leszögezte, hogy erre nem lehet biztos választ adni, mivel „a kormány forradalmi és nem áll erkölcsi alapon”. Czapik szerint ezért számolni kell azzal, hogy nem fogják betartani, de az is lehetséges, hogy a magyar egyház részéről is történik olyan lépés, ami a modus be nem tartásának lesz nyilvánítható. Czapik azonban a szerződésszegés esetére is megállapodást javasolt, mivel azzal az egyház békekészsége bel- és külföldön is demonstrálható lenne. Czapik úgy vélte továbbá, hogy a kormány rosszabb esetben sem fogja azonnal és teljes egészében megszegni a modust, és így a megállapodással ző Bizottság kiutasította Magyarországról. A holokauszt Magyarországon. Online: wvAV.holokausztmagyarorszagon.hu - 2009. október; MRKONJIC, 2008. 270. p.; MKPKT. 1367. p. 104 Gennaro Verolino (1906- 2005) szentszéki diplomata, c. korinthusi érsek. 1932- től Kolumbiában, 1939-től Portugáliában volt diplomáciai beosztásban. 1942 és 45 között Magyarországon Angelo Rótta mellett volt üdítőre, és aktívan részt vett a nuncius embermentő tevékenységében. A háború után rövid ideig az Államtitkárságon dolgozott, majd a prágai nunciatúrára került, amelyet Saverio Ritter nuncius betegsége miatt 1949-ig ő irányított. MRKONJIC, 2008. 270. p.; Hal’KO, 2004. 2004. 46. p. 105 Giuseppe Casari 1879-ben a bolognai egyházmegyéhez tartozó Budrióban született. 1903-ban szentelték pappá, 1928-1935-ig a magyar szervita rend tartományfőnöke. Kiváló német és magyar nyelvtudása miatt az apostoli nunciusok húsz éven át, 1921 és 1941 között vették igénybe szolgálatait, naponta segítette őket munkájukban. 1941-ben Rómába hívták. SOMORJAI ÁDÁM: Adalékok a magyarországi bencések apostoli vizitációjához és reformjához. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2007.1-2. sz. 162. p., 3. sz. jegyz.; MRKONJIC, 2008.271. p. 106 MPRKL. Czapik-füzet. 107 MPRKL. Czapik-füzet. Ad nexum No. 2. 108 MPRKL. Czapik-füzet. Vö. Esty Miklós feljegyzése. Salacz, 1988.16. p.
