Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 21 egy időre el lehetne kerülni az erőteljes egyházellenes fellépést. Az érsek megítélése szerint tehát két választási lehetőség áll az egyház előtt, az egyik a modus vivendi, ami a kisebbik rossz a megállapodás megszegésének kockázata miatt, a másik viszont az egyház teljes és brutális megsemmisítése lenne. A pro memóriából egyértelműen kirajzolódik az a félem és aggodalom, amely Czapikot és sok más katolikust is gyötört, valamint a remény, és az a felismerés, hogy tárgyalásokkal talán időt lehet nyerni és biztosítani lehet az egyház létét. Ezen a ponton az 1948-as év egyházpolitikai küzdelmeinek legnagyobb dilemmái, a tárgyalás határainak kínzó kérdése és az egyház megsemmisítésére törekvő kommunista rendszerrel szembeni helyes magatartás problémái sűrűsödnek össze. A Szentszék számára készített feljegyzés végén Czapik röviden megemlítette a Rogács Ferenc kinevezésével kapcsolatos bonyodalmakat. A helyzet további éleződésének elkerülésére azt kérte, hogy a kormány ne kapjon merev visszautasító választ, hanem azt közöljék a magyar kormánnyal, hogy a kérdés további tárgyalások tárgyát képezheti. Ezzel kapcsolatban kérte, hogy a helyzet tisztulásáig hasonló kinevezések ne történjenek, a folyamatban lévőket pedig tartsák függőben. Különösen kérte, hogy Bánáss püspökkel kapcsolatban ne tegyenek ilyen lépéseket.1"9 A beadványhoz csatolt, már említett mellékleteken kívül Czapik Gyula füzetében megtalálható még négy másik irat másolata is, amelyeket nagy valószínűség szerint benyújtott az Államtitkárságra, és ekkor is készíthetett. Az egyik az iskolakérdés éppen aktuális állását ismertette, benne a magyar tanítórendek vezetőinek és Barankovics Istvánnak a szerzetesi iskolák kivételezésére irányuló akciójával, a többi dokumentum pedig a püspöki kar küldöttei részére még tavasszal készített dolgozatát, valamint az iskolaállamosítások ellen javasolt tiltakozás109 110 és a köztársasági eskü javasolt szövegét tartalmazta.111 A pápai audiencia A pápai audienciára szóló meghívást Czapik Gyula szeptember 28-án délután teljesen váratlanul kapta meg, miután egész délelőtt hivatalos látogatást tett a kongregációkban. Először a Konzisztoriális Kongregációban egyházmegyéjéről számolt be Benedetto Renzoni112 helyettesnek, aki megfelelőnek találta azt. Utána az érsek felkereste a Szerzetesi Kongregációt, 109 Az jelentés szerint a pápai audiencia előtti napon, azaz 1948. szeptember 28-án futott be Czapikhoz Bánáss püspök egy bizalmas levele, amelyben arról az értesüléséről irt, hogy a prímás Géfin Gyula szombathelyi kanonokot akarja melléje helyeztetni, mint koadjutort. Czapik ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a Bánáss személye mellé való helyezése megnehezítené a jövőbeni helyzet tisztázását, és azt a látszatot keltené Magyarországon a kormány előtt, hogy a prímás mindent keresztül tud vinni a Szentszéknél. Ez pedig a kérdések nyugvópontra kerülése szempontjából végzetes is lehetne. MOL. FM. 67., 68. 110 A tiltakozás csatolt szövegének befejezése eltér attól a szövegtől, amit a püspöki kar jegyzőkönyvében idéztek. A befejezés szövege hosszabb és erélyesebb hangvételű. Vö. MKPTJ. 354-355. p. 111 Vö. MPRKL. Czapik-füzet. 112 Annuario Pontificio, 1948/731.
