Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 19 nyét szerzetesrendek állapotának felmérésére is alkalmazták, illetve a misz- sziós területeken, például egykor a hódoltsági missziókban is működtek apostoli vizitátorok, akik a megfelelő kongregáció felügyelete alá tartoztak.^ Apostoli vizitációt rendkívüli esetekben is elrendeltek, amikor azt vagy egyházfegyelmi, vagy egyházpolitikai okokból szükségesnek ítélték.* 98 * Erre példa Giuseppe Marcone OSB apostoli vizitátori kinevezése, akit 1941- ben XII. Pius pápa a belgrádi kormány tiltakozása ellenére küldött Zágrábba, a megalakuló usztasa, Horvát Független Államba, amit a Vatikán nem ismert el hivatalosan." A vizitátor kinevezése a horvát hierarchiához szólt, és nem minősült diplomáciai tisztségnek, s így a diplomáciai testületnek sem volt tagja. Marcone feladata az ország egyházi viszonyairól és szükségleteiről szóló jelentések készítése volt.100 Emellett magánakciók keretében közölte a Szentszék álláspontját a kormánnyal, közbenjárt a szerbek és zsidók érdekében, és aktív karitatív tevékenységet folytatott.101 102 Az akkreditáció hiánya azonban jelentősen megnehezítette munkáját. Ez a megbízatás a különbözőségek ellenére is némileg hasonlít az 1948-as magyarországi küldetéshez, ahol a rendkívüli egyházpolitikai helyzet és a diplomáciai kapcsolatok hiányossága1112 miatt nem lehetett szó a pápai képviselet diplomáciai formáinak alkalmazásáról. Az apostoli vizitáció választása tehát egyrészt az egyház belső ügyeinek felmérését és a látogatás informatívjellegét emelte ki, ezzel is egyértelműsítve, hogy a megegyezésre irányuló tárgyalások egy további, bizalmasabb fokozatot jelentenek majd. A pro memóriában az érsek konkrét javaslatokat tett a vizitátor személyére is, mert a siker érdekében központi kérdésnek gondolta. Előterjesztése szerint a vizitátornak valamennyire ismernie kell a magyar helyzetet, és a bíborostól függetlennek kell maradnia. Fontos, hogy konzultorai közül egy tudjon magyarul, a többi pedig németül. A vizitátori tisztségre Angelo Rótta, volt budapesti nunciust103 és Gennaro Verolinot,104 a prágai nunciakongregáció feladata volt a püspöki kinevezések, egyházmegyék létesítésének előkészítése, amellyel kapcsolatban, ha az adott ország kormányával is tárgyalni kellett, akkor a kinevezést a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjával közösen készítette elő. BÁNK, 1958. 50. p. 92 vö. SoMORJAi, 2008.; Molnár, 2002. 98 Az apostoli vizitáció történetét amerikai példákkal kiegészítve részletesen elemzi: Beal, John P.: The apostolic visitation of a diocese: a canonico-historical investigation. In: The Jurist, 1989. Nr. 2. 348-395. p. " Adriányi GÁBOR: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép- Kelet- és Dél- Európában. Bp., 2005. (továbbiakban: ADRIÁNYI, 2005.) 274-275. p. too MORLEY, JOHN F.: Vatican diplomacy and the Jews during the Holocaust, 1939- 1943. New York, 1980. (továbbiakban: MORLEY, 1980.) 149. p.; ALEXANDER, Stella: Church and State in Yugoslavia since 1945. Cambridge, 1979. 21. p. 101 Morley, 1980.149. p.; Adriányi, 2005.275. p. 102 Angelo Rottát 1945. április 4-én a SZEB utasítására az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiutasította Magyarországról. A Szentszék ennek ellenére de jure létezőnek tartotta a diplomáciai kapcsolatokat. Több kísérlet is történt a diplomáciai kapcsolatok rendezésének érdekében. Gergely, 2000.75-83. p. 103 Angelo Rótta (1872-1965) szentszéki diplomata, thébai c. érsek. 1930-1945-ig budapesti nuncius volt. 1944-ben mindent elkövetett a zsidók deportálásának megakadályozásáért. Több ezer menlevelet bocsátott ki, számos budapesti ház zsidó lakóit helyezte pápai védelem alá. 1945. április 4-én a Szövetséges Ellenőr
