Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 5 hagyatékában megtalálható.) A hagyatékban ezen felül megtalálható a Rákosival folytatott 1948. szeptember 9-i megbeszélés jegyzőkönyve, valamint több pro memoria és feljegyzés, amelyek a római útra való előkészület jegyében készültek. Ennek a forráscsoportnak az értékét, amellett, hogy tartalmazza az Államtitkárságra benyújtott dokumentumok szövegét, külön növeli, hogy Czapik Gyula helyzetértékelésének és véleményének torzítás nélküli, valódi képét mutatja. Ezáltal kiváló forrást jelent a modus vivendit szorgalmazó katolikus irányvonal álláspontjának tanulmányozásához is. Kiútkeresés az egyházi iskolák államosítása után Az állam és az egyház képviselői között 1948. február 7-én és az április 16- án létrejött találkozók sikertelensége után a kormány egyoldalúan döntött az egyházi iskolák államosításáról, és terjesztette az erről szóló törvényt az Országgyűlés elé.9 Az 1948. június 16-i államosítási törvény megszavazása hatalmas veszteséget jelentett a katolikus egyház számára, amellyel az egyház és állam közötti év elején megkezdett tárgyalások végképp holtpontra jutottak.10 A törvényre válaszul a püspöki kar megtiltotta a szerzeteseknek, hogy az államosított iskolákban tanítsanak.11 A kialakult helyzetben több katolikus vezető személyiség Czapik Gyulával az élen továbbra is tárgyalni akart a kormánnyal, hogy visszaszerezhessék az egyháznak, amit csak lehet.12 1948. július elején a tanítórendek főnökei, miután néhányan utasítást kértek Rómából rendi elöljáróiktól, megpróbáltak lépéseket tenni a szerzetesi iskoláik kivételezésének és a szerzetestanárok további működésének érdekében, és tárgyalni akartak a kultuszminisztériummal. Kezdeményezésük azonban zátonyra futott, mert a tárgyalásokat a püspöki kar nem támogatta, a megvalósult találkozóktól pedig elhatárolta magát.13 * A fiaskó után az egyház és a kormányzat közötti tárgyalások egészen a nyár végéig szüneteltek, és a nyár egyik fő feladata a szerzetes tanárok egyház- megyei elhelyezése volt.111 A holtpontra jutott helyzetben Mindszenty bíboros továbbra is kitartott álláspontja mellett, hogy az egyenlő feltételek és garanciák nélküli tárgyalások a sérelmek orvoslása nélkül az egyház zsarolásának eszközévé válnak, és ezért minden tárgyalást elutasított az egyházellenes kormányzattal, az egyház jogainak és önazonosságának megőrzése érdekében pedig a 9 Salacz, 1988.11. p. 10 Balogh, 2008. 88. p. A kérdést részletesen elemzik a következő munkák: MÉSZÁROS ISTVÁN: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat, 1945-1948. Bp., 1989.; KOVÁCS ÉVA: A magyar oktatásügy története 1945 és 1956 között. A magyar közoktatás-politika ideológiai változásai. Bp., 2003. (Kézirat. PhD- értekezés. ELTE BTK) 11 Gergely, 1985.70. p. 12 Balogh, 2008.92. p. 13 Gergely, 1985.71. p.; Az iskolaállamositási harc. - MÓL. XIX-J-i-v-3-b. tétel (= Külügyminisztérium. Ortutay Gyula titkársági iratai.) 3-4.; MPRKL. Czapik- füzet. Ad nexum No. 3. u A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásainak története és jegyzőkönyvei. Szerk.: BEKE Margit. Köln-Bp., 1996. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae) (továbbiakban: MKPTJ.) 387-405. p.