Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
6 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) hűséges helytállást és a tanúságtételt tartotta az erkölcsileg egyedül vállalható magatartásnak.15 Elhatározásában megerősítette Péterffy Gedeon levele is, amely szerint a Szentszék teljes mértékben a püspöki kar mellett áll.16 * A nyár folyamán változatlan lendülettel folytatódtak a Boldogasszony Évének zarándoklatai, amelyek nagy tömegeket vonzottak, és a zarándokok népes csoportjai, valamint a Mindszenty iránti szolidaritás egyre jobban felbőszítették a kommunista pártvezetőket.1948 nyarán nagy erejű sajtóhadjáratot indítottak Mindszenty bíboros ellen,18 aki közben folyamatosan tájékoztatta a pápát a magyar egyházpolitikai helyzetről. 1948. július 25-én katolikus papok letartóztatásáról és elítéléséről számolt be levelében XII. Piusz pápának, augusztus 31-én pedig eléje terjesztette az egyházmegyék rendezésének tervezetét,“1 végül szeptember 6-án Barankovics javaslatát.20 A fokozódó támadások azonban egyre sötétebb jövőt jósoltak. Czapik Gyula már a június 24-i püspökkari konferencián megemlítette azt a híresztelést, miszerint terhelő adatokat gyűjtenek a bíborossal kapcsolatban.21 A feszült egyházpolitikai helyzetben az elszenvedett veszteségek után egyre több helyről kérdőjéleződött meg a merev szembenállás politikája, s növekedett azok tábora, akik úgy vélték, hogy az egyház fennmaradásának érdekében továbbra is a kormánnyal való megegyezésre kell törekedni. Az államosítások után holtpontra jutott helyzetben azonban a modus vivendi politikájának képviselői arra az álláspontra jutottak, hogy érdemi előrelépést csakis a Szentszék közbelépésétől lehet remélni. Ez burkoltan magában foglalta azt a lehetőséget is, hogy esetleg a Szentszék bírhatja rá a prímást tekintélyének megőrzése mellett egy engedékenyebb egyházpolitikára.22 * * Fontos kiemelni a megoldási javaslattal kapcsolatban, hogy teljes mértékben a Rómával való egység szellemében született, amely nem elhanyagolható tényező azoknak a kommunista törekvéseknek a fényében, amelyek a helyi egyházak Rómától történő elszakítását tűzték ki célul, és amelyre Csehszlovákiában később kísérlet is történt.25 A javaslat a szerzetesrendek akciójának fiaskója után fogalmazódhatott meg, az elkép"5 Balogh, 2002. 182. p.; Fejérdy András: Mindszenty portréja. In: Kommentár, 2006. 4. sz. 45-47-, 52. p. 16 MKPTJ. 384. p. MÉSZÁROS ISTVÁN: Boldogasszony éve, 1947/1948. Mindszenty bíboros evangelizációs programja. Bp., 1994.174-188. p. 18 Gergely, 1985.74. p. '9 BEKE Margit: Mindszenty József pasztorációs tevékenysége 1945-1948 között. In: Vasi Szemle, 2005. 4. sz. 484-485. p. 20 Balogh, 2002.184. p.; Balogh, 2008.92. p. 21 Balogh, 2002.183. p.; MKPTJ. 378. p. 22 Salacz, 1988. 14. p. Az elképzelést inspirálhatta Péterffy Gedeon levele, amelyet 1948. június 24-én olvasott fel Mindszenty bíboros a püspöki konferencián. Eszerint ugyanis a Szentszék álláspontja az volt, hogy sem a diplomáciai összeköttetést nem szakították meg Magyarországgal, sem pedig a magyar állam nem szakította meg hivatalosan a kapcsolatokat. A nuncius visszatérésének azonban feltételei vannak, és garanciák szükségesek. MKPTJ. 384. p. 23 Hal’KO, JOZEF: A csehszlovák szakadár katolikus akció. Esztergom-Piliscsaba, 2004. (továbbiakban: Hal’ko, 2004.)
